Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
6. Fehér Ferenc: Sík vidéki vízrendezés
6-14. ábra. A talajvíz áramlási irányának és vízhozamának meghatározása az észlelőkutakban mért vízszintek (potcnciálszintek) segítségével a Fehértó—Majsa kísérleti belvízöblözetben 6.1.2.4. A talajvízszint-szabályozás módszerei A talajvízszint szabályozása nyílt árkokkal és felszín alatti elemekkel egyaránt megoldható. Abban az esetben, ha hatékony talajvíz-süllyesztést akarunk elérni és a szabályozási mélység viszonylag nagy (legalább 1... 1,5 m), akkor a felszín alatti megoldások megbízhatóbbak. Abban az eseten viszont, ha a talaj vízáteresztő képessége nagy (legalább 1 m/d) és a szabályozási mélység nem nagy (kisebb, mint 1 m), akkor nyílt árkokkal is hatékony vízszintszabályozás végezhető. A talajvízszint szabályozásának klasszikus módszere az előbbiekben bemutatott nyílt árkos módszer (holland módszer). Ezt a módszert azonban már Hollandiában is továbbfejlesztették, létrehozva egy kombinált nyílt árkos—drénes megoldást, amelynek az a lényege, hogy a talajcsövek a mezőgazdasági táblát körülvevő nyílt árkokba csatlakoznak be. A szabályozási vízszintet (a tábla kritikus pontjain megkívánt vízszintet) a nyílt árkokban tartott vízszinttel befolyásolják, csökkentik vagy növelik (6-15. ábra). Magyarországon ezt a megoldást eddig elsősorban a láptalajok vízgazdálkodásában alkalmazták, de elképzelhető lenne homoktalajainkon is. Lényegében a talajvízszint szabályozásának témakörébe tartozik a kettős működésű (vagy reverzibilis) drénezés is. Abban az esetben, ha klasszikus talajvízszint-szabályo- zásról van szó, természetesen talajcsövezéssel is megoldható az előzőekben leírt módon. Akkor azonban, ha a talajcsövezés a talajnedvesség szabályozására készül (tehát kötött talajon), a reverzibilis drénezésnek speciális hidraulikai és talajtani feltételei vannak, amelyeknek kutatása jelenleg még folyik. A szakirodalom erre az esetre csak közelítő megoldásokat ad (Fehér, 1978; Thyll—Fehér—Madarassy, 1983). 157
