Fehér Ferenc - Horváth Jenő - Ondruss Lajos: Területi vízrendezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1986)
5. Dr. Horváth Jenő: A mező- és erdőgazdasági vízrendezés tervezésének agronómiai feladatai
A gyümölcsösök és szőlőterületek jó talajfedettsége a kritikus időszakban zöld- trágya-növények vetésével is elérhető. A zöldtrágya-növényt a gyümölcsfák vegetációs folyamatának kezdetekor, amikor már vízfogyasztásuk káros, kell durván a talajba dolgozni. A legtökéletesebb biológiai talajvédelmet az erdősítés nyújtja. A kémiai talajvédelmi eljárásokat a talajjavítás keretében alkalmazzák. A talajjavításnak fontos feladata van a lejtős területek tábláinak homogenizálásában, a talajok vízgazdálkodásának, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak javításában, az erózió elleni ellenállás növelésében. Lejtős területeken a savanyú és a szerves kolloidokban szegény talajok javítása szükséges. A talajjavítás módjait már tárgyaltuk. A meszezés hatására az eredetileg tömött, levegőtlen erdőtalajok fellazulnak, porózussá válnak. A csapadékot jobban áteresztik és a talajszemcsék a vizet kisebb energiával kötik magukhoz. A jó hatás csak úgy válik tökéletessé és tartóssá, ha az így létrejött 0,25 mm-nél kisebb morzsakezdemények, szerves anyag (humusz) hatására, 1...3mm nagyságú morzsákká tapadnak össze. Az 1 mm-nél kisebb morzsákat a víz könnyen magával ragadja. Ezért a meszezéssel azonos időben mindig szerves anyagot is kell juttatni a talajba. A szerves kolloidokban (humuszban) szegény, erodált talajokat — a már ismertetett módon — lápfölddel javítják. Az agrotechnikai, biológiai és kémiai eljárásokkal komplexen kell alkalmazni a műszaki talajvédelmi eljárásokat. A műszaki talajvédelmi eljárások fő funkciói: — a víz helyben tartása, — a vízösszefolyás csökkentése, — a lejtő megszakítása, — a felszín lejtésének csökkentése, — a hordalékfogás és — a vizek rendezett — kár nélküli — elvezetése. A víz helybentartásánák és szabályozásának műszaki létesítményei a sáncok, övárkok, övdrének, teraszok, vízmosáskötések és vízlevezetők. Egy lejtős terület meliorációjának és ezen belül vízrendezésének általános elrendezését az 5-3. ábra mutatja. 5.3.2.4. A talajvédelmi beavatkozások tervezése talajveszteségi egyenlet alkalmazásával A lalajveszteségi egyenlet alkalmazásának szempontjai Az eróziós talajpusztulás vizsgálata a felületi réteg eróziós és vonalas eróziós veszélyeztetettségére terjed ki. A felületi réteg eróziós veszélyeztetettségének jellemzése a talaj- pusztulás intenzitásának meghatározása alapján végezhető. A talajlepusztulás intenzitása, azaz a talajveszteség a talajveszteségi egyenlet segítségével határozható meg. 131