Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei

kényszerítik a rekeszből ki vagy beömlésre. Segédfolyadékul 15 — 20 C° tiszta vizet használhatunk, melyet közvetlenül a szivattyú mellé épített tartályba helyezünk el.

A hazai gyártású vízgyűrűs vácuumszivattyúk főbb teljesítményadatait a 19. táblázat tartalmazza 500 Hg mm-nél.

Víztelenítöszivattyúk. A szívóakna víztelenítésére kézi, vagy függőleges tengelyű centrifugálszivattyút alkalmazhatunk.

A hazai gyártású kéziműködtetésű szárnyszivattyúk főbb adatait a 20. táblázat tartalmazza. A szivattyúk maximális szívóképessége 7,5 m, szállítómagassága 30 m.

A villanymotormeghajtású függőleges tengelyű víztelenítőszivattyú főbb adatai a következők:

Típusjel. FSz 810, Q = 600 liter/perc, Hman = 6 m, N = 5,6 kW.

Kompresszorok. A csőhálózattal összekapcsolt légüst levegőtartalma üzem közben állandóan csökken, mivel a víz a levegőt fokozatosan elnyeli és elszállítja. A levegőutánpótlást dugattyús légkompresszorral tudjuk elvégezni. A hazai gyártású dugattyús kompresszorok főbb teljesítményadatait a 21. táblázat tartalmazza. A vízhűtéses típusok folyamatos, a léghűtésesek szakaszos üzemre alkalmasak. 5

5. Szórófejek

48. ábra. Nyomólégüst méretadat jelöléssel

Az esőszerű öntözés minőségét elsősorban a szórófej befolyásolja. Ezt, figyelembe véve a szórófej kiválasztását, fokozott gonddal kell végezni. A megfelelő szórófej kiválasztásához ismerni kell a szórófej szerkezeti jellemzőin túlmenően az üzemi jellemzőket is.

Az elmúlt időben sokféle szórófej készült, melyek az alábbiak szerint csoportosíthatók,

88