Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
Bevezetés - I. Az esőztető öntözés alkalmazási tere
R K V E Z E T É g I. AZ ESŐZTETŐ ÖNTÖZÉS ALKALMAZÁSI TERE Az esőztető öntözés mindenütt alkalmazható, ahol mezőgazdasági művelés lehetséges és ahol az öntözéshez szükséges víz- mennyiség gazdaságosan beszerezhető. Mezőgazdasági művelésnek és az esőztető öntözés alkalmazásának is határt szab a terület lejtése. 8— 10%-os lejtésű területen — rendszerint gyümölcsösben — mérlegelés tárgyává kell tenni, hogy mekkora vízborítás adható ki folyamatosan. Indokolt lehet a talajelsodrás veszélyének elkerülése végett a szükséges vízmennyiséget két részben kiadni. A szakaszos üzem azonban növeli a vízkiszolgálás költségeit. Gazdaságosan beszerezhető Vízmennyiség már több tényezőtől függ, amelyek közül meg kell említeni a vízbeszerzés módját, a vízbeszerzés és felhasználás közötti távolságot, azok szintkülönbségét, az emelések számát stb., ahol minden egyes tényező jelentősen befolyásolja gazdaságosságot. Természetesen ugyanazon beszerzési költséget igénylő vízmennyiség az egyik növénynél lehet gazdaságos, a másiknál már kevésbé gazdaságos, illetve gazdaságtalan is. Az esőztető öntözési módot ott alkalmazzuk, ahol célszerűbb és eredményesebb a többi öntözési módnál. Feltétlenül esőztető öntözést alkalmazunk — ahol tereprendezés — amennyiben szükséges — talajtani okok miatt nem hajtható végre, — ahol a talaj víznyelése 30 mm/óra értéknél nagyobb, (Arany-féle kötöttségi szám kisebb mint 45), — ahol egyszeri öntözésnél 30 mm-nél kisebb vízmennyiséget kell kiadni, — ahol szántóföldi termelésben a terep esése meghaladja a 10%-ot, — ahol a különleges termelési okok az esőztető öntözés alkalmazását indokolják. 3
