Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások
hiányos megindításához elegendő. Utána a kelőben levő növények tömegesen pusztulnak el. A beázás mélysége kelesztés esetében is legyen kora ősszel 20 cm, nyáron pedig legalább 30—35 cm. Nyári kelesztésnél az öntözés ismétlése nélkül nem várhatunk eredményt. Kelesztésnél 14 mm óraintenzitásnál nagyobb teljesítményű szórófejek, illetve kötési módok csak abban az esetben adtak kielégítő eredményt, ha nagyobb magvú növényeknek laza szerkezetű talajon való kelesztését végezték. Általában a 6 — 12 mm közötti intenzitás — talajtól és növénytől függően — adta a legjobb eredményt. A szórófejek kötésének megválasztásánál a kelesztő öntözések esetében nagyobb figyelmet kell fordítani a tökéletes fedésre. Különösen figyelembe kell ezt venni akkor, ha kevés vízzel dolgozunk. A foltos kelés elkerülése érdekében inkább az egyszerre fedett terület legyen kisebb. Á kelesztésnél különösen lényeges, hogy a táblát rövid idő alatt öntözzük meg. Célszerű a munkát úgy megszervezni, hogy az egész tábla 80—100 óra alatt beöntözésre kerüljön. A hosszú táblabeöntözési idő lépcsőzetes fejlődést eredményez, ami nem kívánatos. A cél elérése érdekében a gépek csoportos üzemeltetésének itt is előnye van. A kelesztő és tároló öntözések az öntözési idény megnyújtását eredményezi. Jó lehetőséget ad a berendezések jobb kihasználására és az öntözött területek termékenységének a növelésére. Együttvéve jelentősen javítja az öntözés gazdaságosságát. 240
