Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások
10. őszi tároló és kelesztő öntözések Általában a gyakorlat a vegetáció alatti öntözéseket tekinti elsőrendű agronómiái feladatnak. Azonban az öntözésre berendezett területek jobb kihasználása érdekében, valamint azok gazdaságosságának növeléséhez célszerű figyelembe venni azokat a kézenfekvő lehetőségeket, melyek általában az öntözési főidény előtt, de inkább utána a mezőgazdasági üzemekben adva vannak. Gyakori tapasztalat az, főleg az évelő kultúráknál, hogy kedvezőtlen csapadékú ősz után a tavaszi sarjadzás igen nehezen indul, vagy a száraz ősz következtében a kultúrák kiritkulnak. így a következő év tavaszán a tápanyag-pótlás az öntözővíz használata esetén sincs kellő eredmény, mert nem volt elég növényszám, ami a nagy termést biztosította volna. A vegetáció utáni öntözővíz felhasználása tároló jellegű. Célja olyan vízadagolás, mely elősegíti az öntözött kultúrák őszi megerősödését, tehát a jó betelelést, illetve megakadályozza a növény- állomány szárazság következtében jelentkező ritkulását. Jelentősége van a tároló öntözésnek a gyümölcsösökben is. A tározó öntözések mellett kelesztő öntözéseknek is adottságaink mellett sokkal nagyobb súlya van, mint azt általában a jelenlegi gyakorlatban alkalmazzák. Az öntözésre berendezett területeken a gazdaságok meghatározott növény váltással dolgoznak. Egészséges törekvése az öntöző üzemeknek az, hogy a berendezett területeken elsősorban az állatállomány részére szükséges takarmányokat termeljék meg. A nagytömegű folyamatos takarmány- termelés a területegységre eső hozamok növelésével érhetők el. A területi termelékenység igen hathatós eszköze a kettős termelés. Adottságaink mellett az csak öntözéssel valósítható meg biztonságosan. A kettős termesztés általánossá tételének egyik alapvető előfeltétele a kelesztő öntözések általánossá tétele. Az évelő pillangósok, a füvesek öntözéses termelésének rentabilitását nagymértékben befolyásolja az, hogy az egységnyi területen megtermelt termék előállításához mennyi ideig kell a területet adott növénnyel lefoglalni. A tenyészidő lerövidítésének egyik módja az évelő pillangósok és füvesek nyárvégi telepítése. A mi viszonyaink között ezt is csak a kelesztő öntözések rendszeres alkalmazásával érhetjük el. A hozamok növelése mellett a takarmányok minőségi választékát is bővíthetjük. Különösen a fehérjében gazdag növények termelése a fő gond. Kettős termesztésben a nálunk eddig kis területen termelt alexandriai here termelésének a kibővítésére is mód van. őszi keverék korai betakarítása után 25—30 q/kh széna bel238