Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások
A szükséges csapadék magasság mértékére utal az alábbi táblázat : A szükséges csapadék mértéke 97. táblázat Gyümölcs A legalacsonyabb hőmérs. Öntözetlen Öntözött Öntözött terület széle Fagykár Csapadék-] magasság Fagykár Csapadékmagasság Fagykár C° mm /óra % mm/óra % —5 99 2.1 5 0.6 100 Különféle —5 98 2.5 0 1.5 67 alma és körte —7 29 2.6 0 1.0 38 —3 23 3.1 0 1.0 40 —3 30 3.6 0 0 6 47 A táblázatból kitűnik, hogy 2,1 —3,6 mm óránkénti permet mellett csak 5% és 0!% között volt a kár, míg az öntözetlen terület szélén a nem kielégítő permetezés hatására (0,6 — 1,5 mm /óra) nagyobb kár volt, mint az öntözetlen területen. Mire kell ügyelni még a fagyvédelmi öntözés tervezésénél: A jégborítás mértékének nagyságára utal az alábbi szám: 1 ha virágzó almafa a csapadék 20% át fogja fel. A 2,8 mm /óra permetből 8 óra üzem alatt 250 kg súlyú jég nehezedik egy-egy fára. A különböző növények felülete jelentősen eltér egymástól, így a fagyvédelemre berendezett területek növényeire vizsgálni kell az elviselhető jégterhek nagyságát is. A külföldi tapasztalatok szerint a jégborítás könnyebb és nem vezet ágtörésre ha a permet alacsony állású szórófejekből jut a területre. A szőlőknél általános a magas állású szórófejek használata. Az öntözés folyamatossága érdekében a szórófejnek 1 — 1,5 perc alatt körbe kell fordulnia. Az öntözővíz kiszolgáltatásának sokkal egyenletesebbnek kell lenni, mint a más jellegű öntözésnél 2 mm/óra körüli csapadékot mindenüvé el kell juttatnia. Az alsó határként megjelölt csapadék intenzitást a berendezésnek viszont úgy kell biztosítania, hogy a 4 mm/óra intenzitásnál többet sehol sem adhat.
