Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások

Pó völgyében számos-állatonként 3, az osztrák és a svájci alpi gazdaságokban 4 — 5 m3-nyi tárolótér-szükségletet jelent.

A tárolómedencék több típusa ismeretes. Van ahol a vizeletet és a bélsarat együttesen tárolják, máshol elkülönítve.

Az esőztető berendezéssel való kiszórást megelőzően azonban mindenképpen erőteljes keverésre van szükség. A keverés során

— a tárolt trágya töménységének megfelelően — 10 — 20-szoros hígításnak megfelelő víztömeg hozzáadása is szükségessé válik. A hígítás és keverés révén kialakuló — a háztartási szennyvízhez hasonló

— folyadék a beépített, vagy hordozható csőhálózaton át kerül ki a földekre és itt a szórófejeken keresztül — a szennyvízöntözéshez hasonlóan — öntözik ki.

A 102. sz. ábra vázlata bemutatja, hogy hogyan lehet egy beépített esőztető berendezést, istállótrágya kiszórására alkalmassá tenni.

102. ábra. Beépített esőztető berendezés alkalmassá tétele istállótrágya

kiszórd-sára

Az istállótrágya ilyen keverésének és kiszórásának számos előnye van. Ezek a következők:

— az istállózott állatok trágyájának N vesztesége a minimumra szorítható;

— a szalma felhasználható ipari célokra, vagy takarmányozásra, mivel az aljazás szalmaszükséglete eltűnik, vagy minimálissá válik;

232