Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások

nyiségnek a terület-egységre vonatkoztatott nagyságát az alábbi összefüggés alkalmazásával számíthatjuk ki:

ahol Ma a kát. holdanként kiadagolt műtrágya kg-okban

M a műtrágyaoldó berendezésbe töltött műtrágyamennyiség kg-okban

F a műtrágyaadagolóból származó oldatot kipermetező, egyidőben működő szórófejek által beöntözött terület kiterjedése k. holdban.

A gyakorlatban az adagolandó műtrágya mennyiségét az egyidejűleg üzemelő szórófejek által beöntözött terület alapján kell elosztani. Meg kell állapítani, hogy a kát. holdanként kiszámított műtrágyaszükségletből mennyi esik az egyidejűleg működő szórófejek által beöntözött területre.

Az egy szórófejre számított műtrágya mennyiségét megszorozzuk az egy szárnyvezetéken üzemelő szórófejek számaival és a kapott számot egész kg-ra kerekítjük. Miután kiszámítottuk, hogy egy szárny vezeték üzemeltetése alatt mennyi műtrágyát kell kiszórni és ismerjük az egyidejűleg üzemelő szárny vezetékek számát, kiszámolhatjuk, hogy mennyi műtrágyát kell a tartályba behelyezni a következő szárnyvezeték áttelepítéséig.

Tehát ha kát. holdanként 200 kg műtrágyát akarunk adagolni és berendezésünk 2 db üzemelő szárnyvezetékkel öntöz 24x24

93. táblázat

Az adagolandó műtrágya mennyiségek számítása

Szórófej kötés sz.

Műtrágyaadagolás kg/kh

50

100

150

200

szórófejenként kiadagolandó műtrágya kg

18+18

2.8

5.6

7.4

11.2

24 + 24

5.—

10.—

16.—

20.—

36 + 36

11.25

22.50

33.76

45.—

18 + 24

3.76

7.51

11.28

15,—

30 + 30

7.8

15.6

33.4

31.2

228