Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)
III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások
akarjuk az öntözéssel a talajerő, a termőképesség csökkenését előidézni. Az említett trágyaszükséglet kielégítésénél figyelembe kell venni, hogy a használatos trágyaszerek tápanyag-tartalma igen eltérő. A trágyaszereket általában — ahogy az közismert — két csoportra szoktuk osztani, ezek: a) szervestrágyák, b) műtrágyák. A merev szétválasztás nem minden esetben lehetséges. Ugyanis használatos a mezőgazdasági üzemekben műtrágyákkal dúsított szervestrágya és gyárt az ipar szervestrágyával kevert műtrágyát is. 91. táblázat A főbb szervestrágyák és azok tápanyag-tartalma Trágyaszerek megnevezése N p,o5 K.jO Víz Szervesanyag százalék Istállótrágya 0.40 0.25 0.50 70— 20— Komposzt trágya 2,— 1.— 2.— 20— 20— Rácsszemét 0.34 — — 82— 16— Tőzeg (sík láp) 1.2 0.005— 0.1 0.05— 0.1 — 30—35 Tyúkfélék trágyája 1.03 1.54 0.85 üO.-T— 25.5 Tőzeges fekál 0.7 0.45 0.25 — 22— Gombaágyi trágya 1.50 0.60 1.00 — — A főbb műtrágya-féleségek és azok hatóanyag-tartalma Nitrogén műtrágyák: Pétisó Linzisó Ammonnitrát Mészsalétrom Kénsavas ammóniák Mésznitrogén Karbamid 25% N tartalommal 20,5% N tartalommal 34, — % N tartalommal 15,5% A tartalommal NH3NO3 + CaCo3 NH4N03 + CaCo3 NH4N03 Ca(N03)2 20 — 21 % N tartalommal (NH 22% N tartalommal CaCN2 46 —% N tartalommal 4/2S04 n2 CO(NH2)2 220
