Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

III. Az esőztető öntözéssel kapcsolatos mezőgazdasági kérdések és számítások

Amennyiben az egész többletterméshez szükséges tápanyagot szabvány műtrágyában akarjuk adagolni, úgy kerekítve

180 kg nitrogén műtrágyát 100 kg foszfor műtrágyát 110 kg káli műtrágyát

összesen 390 kg vegyes műtrágyát kell többletként adagolni.

Egyéb közvetlen költségek

Az öntözéssel kapcsolatban közvetlen ágazaton jelentkező többletköltségek az anyagköltségeken kívül a munkabér, ezek közterhei és a felhasznált segédüzemi szolgáltatásban jelentkeznek. (Iga-, traktor-, teherautó-, stb.)

Ezeknek mértéke a többletterméssel van elsősorban szoros kapcsolatban, mert ezek betakarítása, szállítása, tárolása során merül fel. Normatívái azonosak a szárazművelésben felmerülő költségek normatíváival.

b) Az öntözés végrehajtásánál jelentkező többletköltségek

Az öntözés végrehajtása során a növénytermelési közvetlen költségektől elkülöníthető összes költségeket az öntözés segédüzemági költségeiként tarthatjuk nyilván. A felmerült költségeket az öntözés fő szakaszai szerint (műveletcsoport) részletezhetjük. E szakaszok:

1. vízkiemelés,

2. vízelosztás,

3. karbantartás.

A vízkiemelés műveletcsoportjába tartoznak azok a munkák, amelyekkel az öntözővizet a víz szétosztás kezdetének helyéig eljuttatjuk.

A vízkiemelés helye az a vízforrás, melyből a gazdaság a vízjogi engedély alapján a vizet kiveheti (öntözőrendszer, tározó, cső- kút stb.). Az öntözővíz a víz szétosztásának kezdeti helyétől gravitációsan, motorikusán, vagy a kettő kombinációjával juthat el a vízelosztás helyéig.

A vízelosztáson azoknak a műveleteknek az összességét értjük, amelyekkel a táblákon belül az öntözővizet a növényekhez eljuttatjuk. A vízelosztás kezdetének helye általában a táblaellátó csatornán levő vízkivételi hely. Felszín alatti nyomócső vezetékes öntözésnél a vízelosztás kezdetének a helye azonos a nyomásköz14 Esőzt.etés

20Í)