Esőztető öntözések kézikönyve (OVF, Budapest, 1965)

II. Az esőztető öntözés gépei és szerelvényei

A gyorskapcsolású csővezetékek könnyű súlyúak, így egy ember által hordozhatók, telepítésük ezáltal egyszerű, szivárgás- mentesen tömíthetők. 10—15°-os elmozdulásuk folytán a terepadottságokra nem érzékenyek és irányeltérésre képesek. Ma már többféle anyagból készülnek, így acéllemezből (37,23 S minőség), alumínium ötvözetből, műanyagból. Egyaránt alkalmazhatók stabil, félstabil és hordozható berendezésekhez, mind szívó, mind nyomócsőként.

Szimmetrikus, aszimetrikus és Kardán rendszerű gyorskapcsolású csőfejeket gyártanak. Hazai gyártásban főleg az utóbbit vezették be.

Acélanyagú gyorskapcsolású cső

At. acélanyagú gyorskapcsolású csővezetékek csőrészét egyszerű gyártástechnológia esetén táblalemezből, szabással, autogén hegesztéssel állítják elő. Korszerű gyártástechnológia mellett készülhetnek a csövek automata ívhegesztéssel, szalagacélból. A kapcsolófejeket sajtolással készítik.

A cső átmérőjétől függően a lemez vastagsága 0,9— 1,5 mm- közötti. A 6 m-es hosszú csöveket 16 att próbanyomásnak vetik alá, mely alapján 10 att üzemi nyomásra alkalmazhatók. A csövek korrózió elleni védelmét ma már külföldhöz hasonlóan haza^ gyártásnál is horganyzással biztosítják. Készültek azonban aszfalt lakkos bevonatú csövek is. Az acélanyagú gyorskapcsolású csövek és szerelvények műszaki adatait a 24. táblázat, a sorozat- gyártású csövek-szerelvények képét és típus jeleit az 57., 58. ábrák szemléltetik.

Alumínium anyagú gyorskapcsolású cső

Bár az alumínium cső gyártástechnológiáját már kikísérletezték hazai viszonylatban is, sorozatgyártását eddig még nem indították meg. Ezzel szemben külföldön sorozatban állítják elő az alumíniumból készült, az acélcsőnél lényegesen könnyebb súlyú csövet. A csöveket húzással, hegesztéssel és szalageljárással készítik. A 25. táblázatban néhány alumínium cső műszaki adatát ismertetjük.

103