Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
10. Dr. Dobos Tibor: Az erdők szerepe az árvizek kialakulásában és az erózió leküzdésében
elfolyás jelentkezik a növényzet nélküli terület lefolyási mennyiségéhez viszonyítva. Ez a tény felhívja a figyelmet az árvízveszélyes vízgyűjtő területeken levő erdők kezelésére, az erdőrendezési, az erdőművelési eljárásoknak a vízgazdálkodáshoz igazított módszereinek a kialakítására, illetve alkalmazására. Az eddigi példák is rávilágítanak arra, hogy a vízbefogadók felső vízgyűjtő területén a komplex hidro-meliorációs tevékenység közül a műszaki tényezőkön kívül, elsősorban olyan állománytípusokat kell kialakítani, amelyeknél a lágyszárú növényzet és a cseijeszint dominál. Ezek figyelembevételével kell kialakítani a főfajnak megfelelő erdőtípusokat a termőhely függvényében. Azzal ugyanis, ha a lefolyási tényezőt tudjuk csökkenteni, nemcsak az árvizek ellen tudunk védekezni, hanem a talajlemosás, a talajerózió ellen is. A folyók, patakok vízgyűjtő területeiről szállított hordalék lerakódásból alakulnak ki a folyók ár-, illetve hullámterén a jellegtelen üledék és hordaléktalajok. A hordaléktalajok a vízgyűjtő területről szállított hordalékkal válogatás nélkül szállítják az ott található talajok szerves és szervetlen részeit. Az erózió által állandóan pusztuló, degradálódó területek értékes felső rétegét ä folyók középső és alsó szakaszaira rakják le. Ezzel a feltöltődéssel is fokozódik az árvízveszély, hisz a folyó vízszállítási kapacitása (az átbocsátó- képessége) csökken. A folyók különböző szakaszain a víz sebességétől függően rakják le a hordalékaikat. A hordalékok nagyságrendjétől és a víz sebességétől függ a lerakódás helye. Megoszlásuk: durva-kavics, kavics, durvahomok, homok, finom homok, homokos iszap, középkötött iszap, vályog és agyag. A kavics és laza homoktalajokban a talajvíz lesüllyedésével a talaj gyorsan kiszárad, így a növényzet miután víz nélkül marad károsodik, kipusztul. Ezért ez talajhibának minősül. A többi üledéktalíyok esetében is szükség van differenciált erdőgazdálkodás folytatására. A lefolyási tényező minél alacsonyabb szintentartása tehát nemcsak az árvíz kialakulása során jelentős, hanem az eróziós károk elkerülése miatt is A hazai vizsonyaink között lefolyó mintegy 4 milliárd m3 víz évente mintegy 50 millió m3 talaj elsodrását okozza. Hazánkban a mezőgazdasági területből 31 km2 tartozik lejtős kategóriába. A lejtős területnek 24 %-a nagymértékben 39 %-a közepesen 37 %-a kismértékben erodált. Ezeken a területeken a múltban erdő volt. Hazánkban is végigsöpört az erdőirtás világjelensége, melynek következménye az elkopárosodás, a talaj degradációja lett. Bár ezt a jelenséget követte legtöbb esetben a folyók víz- jzabályozása, így hazánkban is, még ma is tanúi és részesei vagyunk az árvizeknek, a talajeróziónak, deflációnak. Témánk kapcsán csupán csak 91
