Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

9. Dr. Koloszár József: Természetes erdei ökoszisztémák és a csapadék

Az erdő az Egri Erdészethez tartozik, tagszáma Eger 41.

Geológiai viszonyok: Az ágyazati kőzet miocén településű kavics, a tal^j- képző kőzet 3-6 m vastagságú agyagos üledék.

Domborzati viszonyok: A modellterület 270—300 m tengerszint feletti magasságban, déli irányban enyhén lejtő 1000-2000 m széles háton fekszik. Éghajlat: Az évi csapadékösszeg átlagosan 540-580 mm, az évi középhőmérséklet 9,9 C, a napfénytartam évi összege 2085 óra. A klíma enyhén kontinentális (szubkontinentális jellegű).

Talajviszonyok: A mintaterület genetikai talajtípusa agyagbemosódásos barna erdőtalaj.

Növénytársulás: Sarj eredetű, 65 éves cseres-tölgyes (Ouercetum petraeae- cerris).

(A fentiek ismertetése Jakucs (1973) nyomán történt)

Fontosabb faállományszerkezeti tényezők (Majer 1974):

Fafaj

N

en

D1,3

G

Hátl

V

EV

db

%

cm

m2

m

m3

%

KtT

689

84,4

20,84

23,40

17,46

246,76

82,2

Cs

127

15,6

23,18

5,35

18,25

53,56

17,8

össz:

816

100,0

21,23

28,75

17,58

300,32

100,0

A lombkoronák záródása 79,9 % (Jakucs 1973), az 1 ha nagyságú állomány összes lomblevélfelülete kb 7 ha. (Jakucs 1974).

Az intercepció mérés eredményei (Szabó 1975)

A vizsgálatra 1974-ben egész éven át került sor. Az eredményeket az 1. sz. táblázat tartalmazza.

\ 2. sz. táblázat az előző eredményeket összesítve, éves, vegetációs és lombtalan állapotra vonatkozóan szemlélteti.

Éves viszonylatban tehát az 595,3 mm csapadékból 456,6 mm a koronán keresztül, illetve a koronáról (76,8 %), 18,4 mm csapadék pedig a törzseken lefutva (3,1 %) kerül a talajra. A visszatartott csapadék (intercepció)

120,3 mm, 20,1 %. A lombkorazáródás 20,1 %-os hiányát is figyelembe véve a visszatartott vízmennyiség 0,97xl06 liter, 970 m3 (Szabó 1975).

Ha egy koordinátarendszerben az X tengelyre az időegység alatt lehullott csapadék mennyiségét (P), az Y tengelyre pedig az intercepció (I) %-ban kifejezett értékeit hordjuk fel, akkor az 1. sz. ábrán látható kiegyenlítő görbét szerkeszthetjük meg. (Koloszár 1979).

78