Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
4. Dr. Rácz József: Az erdő szerepe a vízgyűjtő területek vízháztartásában
RÁCZ JÓZSEF 1. AZ ERDŐ SZEREPE A VÍZGYŰJTŐ TERÜLETEK VÍZHÁZTARTÁSÁBAN A különböző művelési ágakkal hasznosított vízgyűjtők vízháztartását az egyes művelési ágak arányából és sajátosságaiból adódó összetevők határozzák meg. Ez az együttes hatás szabja meg, hogyan alakul a terepről lefolyó legnagyobb vízhozam, az NO(m3/s) nagysága és mennyire heves, vagy nyugodt, az árvíz levonulása. Az erdő vízgyűjtőben betöltött szerepét és különleges hatását - rendezvényünk céljával összhangban - ennek megfelelően célszerű áttekinteni. Az erdő vízháztartása különbözik az egyéb művelési ágakhoz tartozó területekétől. Különleges érték és lehetőség, hogy alakulását korszerű erdőgazdálkodási - főleg erdőművelési - eljárásokkal kézben tudjuk tartani, és az ország vízgazdálkodásának szolgálatába tudjuk állítani. Az erdő vízháztartásának sajátosságait elsősorban az a körülmény befolyásolja, hogy területe évtizedes tenyészidejű olyan növényekkel fedett, amelyek egyrészt koronájukkal sajátos módon befolyásolják a csapadék talajra jutását, másrészt gyökérzetükkel különböző, általában mélyebb talajrétegeket tárnak fel és kötnek meg. Leglényegesebb sajátossága az erdőnek azonban az, hogy évente képződő avartakarója jó víztároló, ugynakkor a talaj vízgazdálkodás tekintetében lényeges fizikai tulajdonságainak elsőrendű kialakítója, javítója. Az erdő olyan növénytársulás tehát, amelynek segítségével az ember a vízháztartás lényegesebb tényezőcsoportját, a talajtakarót tudja nagymértékben befolyásolni. Ezért foglalkozik minden vízgazdálkodási terv az erdő területi, fafajösszetétel, kormegoszlás, és különösen fedettségi viszonyaival. Ezért tekintik gyakran megoldásnak az erdőt akkor, amikor a termőtalaj lepusztult vagy azt a közvetlen pusztulás veszélye fenyegeti. A vízszegény iparvidékek az erdőt éppen úgy természeti elemnek tartják, mint a vizet vagy a tüzet. Hatásával számolnak, törvényszerűségeit pedig tudatosan hasznosítják. Az erdő vízháztartását is az érkező, felhasznált, ideiglenesen tárolt és távozó vízmennyiségek összevetésével, az ún. vízháztartási vizsgálattal jellemezhetjük. A vízháztartási vizsgálathoz az erdő vízháztartási egyen23
