Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
3. Dr. Madas András: Az erdőgazdálkodás hatása és jelentősége az árvizek kialakulására
inkban már a világ legnagyobb, rendszeresen visszatérő természeti katasztrófái közé tartoznak. Ezeken a területeken az erdőket újratelepíteni már nem lehet, részben a talaj lemosódása miatt, részben azért, mert a lezúduló óriási víztömeg a meredek lejtőkön mindent magával sodor. A világméretű árvizek és eróziós pusztulások mellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy még olyan országban, mint Magyarország, jelentős területek pusztulnak el évente, holott a csapadék és domborzati vizsonyok lényegesen kedvezőbbek, mint a Föld más, veszélyeztetettebb területein. Ezért tehát érdemes számba venni az erdők vízháztartást befolyásoló szerepét és elgondolkozni az ezen területen jelentkező feladatainkon. Az elmondottak alapján az alábbi következtetések vonhatók le: Egy-egy kisebb, vagy nagyobb vízgyűjtő területén folytatandó erdő- gazdálkodás hosszabb távú célkitűzéseinek meghatározása során sokoldalú vizsgálatokkal kell mindenekelőtt a vízháztartással szemben jelentkező igényeket meghatározni. Ezen igények egyeztetése, összehangolása során kell megkeresni azt az optimumot, amelyik hosszabb távon az igényeket a legkedvezőbben elégíti ki. Ezen igények elsősorban a lehulló csapadék minél nagyobb részének hasznosítására, a lefolyások egyenletesebbé tételére, a víz minőségének javítására vonatkozhatnak. A célok meghatározása olyan egyértelmű legyen, hogy az messzemenően kielégítse az erdőgazdálkodási feltételek megteremtését, majd megvalósítását.- Hazai viszonyok között, árvízvédelmi szempontból legjelentősebb a Tisza vízgyűjtő területének vízháztartása, annak szabályozási céljai, lehetőségei. Ebben a hazai erdőgazdálkodás alig tehet valamit a saját keretei között; annál nagyobb jelentősége van a Tisza forrásvidékén folyó erdőgazdálkodás helyzetének. Ez azt jelenti, hogy hazai viszonyok között a nemzetközi együttműködés nélkül nem képzelhető el a Tisza vízgyűjtőjén folyó, valamennyi érintett állam (Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia, Magyarország) erdőgazdálkodásának olyan összehangolása, amelynek eredményei valamennyi állam érdekeit a legkedvezőbb módon biztosítják. A nemzetközi együttműködés formái, lehetőségei adottak, részben a KGST megfelelő szervezeteiben, részben a kétoldalú kapcsolatokban. Ezeket a lehetőségeket azonban csak akkor lehet eredményesen kihasználni, ha megfelelő adatok, vizsgálatok alapján készült javaslatokkal rendelkezünk. Mindez az erdészeti hidrológiai kutatások kiszélesítését teszi szükségessé. Hazai viszonylatban szükségesek a vizsgálatok a kiemelt térségek vízháztartásának kedvezőbb befolyásolására; eddigi kutatások arra mutatnak, hogy egyes esetekben az erdő műszaki berendezéseket egészíthet ki, vagy helyettesíthet. Ezt azonban a továbbiakban kísérletekkel és adatokkal kell bizonyítani. 21
