Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)

Hozzászólások - 22. Dr. Csesznák Elemér

CSESZNÁK ELEMER

HOZZÁSZÓLÁS

Mi erdészek a múlt tapasztalatai alapján bizonyos averzióval nézzük azokat a vízrendezéseket, melyeknek során csatornákkal vezetik el a növényzetet éltető vizet. Örömmel hallhattuk ezért most Soltész kolléga azon hozzászólását, hogy a vízrendezés ma már nemcsak a vízelvezetést, hanem a vízzel való gazdálkodást tartja fontos feladatának. Ezen bölcs elhatározás támogatására ezért hadd említsem meg a Hanság lecsapolásával kapcsolatos tévedést, amely a vízszint-süllyedésből következően közel 3000 ha égeres pusztulásához vezetett: Ma már csak a királytói és Csikóségeres létezik, azok is mint természetvédelmi objektumok, nem pedig olyanok, amelyek a fatermesztést szolgálják. Hasonló, de tán még nagyobb területre kiterjedő az a veszély, amely az Alföld talajvíz-igényes fafajait: a kocsányos tölgyet, a fehémyárat fenyegeti, mióta a vízelvezető csatornák, árkok oly nagy sűrűségben megépültek. Talán kevésbé érintette az erdők sorsát, de mindenképpen említésre kívánkozik a Kisbalaton-Nagyberek lecsapolási ügye is. Ma már tudjuk, hogy milyen szekunder hatásokkal járt ez a munka a Balaton vizének biocönózisa számára. Sajnos a lecsapolástól várt mezőgazdasági és erdészeti előnyök sem valósultak meg a felszabadult talajok kedvezőtlen minősége miatt.

Bennünket erdészeket, akik a természet spontán erőforrásait hasznosítjuk, a talaj vízgazdálkodása fokozottan érdekel, mivel hazánkban a vegetáció léte szempontjából a víz a minimum-faktor. A mezőgazdaság és erdészet más-más relief viszonyok közt dolgozik. Az erdészet általában magasabb, szárazabb termőhelyen, hisz a fák gyökere képes mélyre lehatolni és a vizet feltárni. A mezőgazdaság ugyanakkor a víz elvezetésében érdekelt, mivel így növelhető a termőterület, vízhiány esetén pedig öntözéssel tudja azt pótolni.

Egy bizonyos szinten túl, - és ezt egyre gyakrabban túllépjük -, már az erdők jelentősen károsodnak, fatermés-kiesés, sőt pusztulás jelentkezik. Ez pedig közvetlen népgazdasági kárként jelentkezik, ugyanakkor azonban rontja a mezőgazdasági termesztés mezoklímáját, mivel csökken a humiditás, nő a szélhatás, romlik a termésátlag. Úgy vélem, körültekintő munkával mindez elkerülhető. Itt csak két dologra szeretnék utalni:

155