Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
16. Hibbey Albert: Mit vár a vízügy az erdészettől az árvizek megelőzése és a károk mérséklése terén
Szinte önkéntelenül kérdeztem tovább, hogy szerintük az árvízvédelem jelenlegi kiépítettsége mellett, hogyan alakulhat ki ilyen gyakori és veszélyes árvíz? Meggyőződésük szerint — válaszolták — az árvíz egy meteorológiai állapot következménye, melyet a mind több és méretében is állandóan emelkedő civilizációs tényező folyamatosan megnövel. Árvizet előidéző ilyen meteorológiai állapot lehet hirtelen hóolvadás, rövid idő alatt lezúduló rendkívüli vagy tartamos esőzés és ezek együttes hatása. Példaként említették meg, hogy az 1970. évi Szamos, Kraszna, Túr áradást alig 55-70 óra alatt leesett 260-280 mm csapadék okozta Megjegyzendő, hogy ezen rendkívüli eső ellenére az egy év alatt lehullott csapadék alig volt több, mint a több évi átlag. Érdekességként említették meg azt is, hogy ugyanakkor - nem kis szerencsénkre — a Szamos forrásvidékétől keletre mintegy 50 km-re lévő Maros, illetőleg nyugatra kb. ugyanolyan távolságra eső Körösök forrásvidékén még jelentéktelen áradást okozó csapadék sem hullott. Figyelemre méltó - tekintettel a későbbi okfejtésekre -, hogy egyetlen forrásvidékre, határainkon belül a Tisza alsó szakaszát tekintve betorkolás szempontjából ráadásul még a legtávolabbira lehullott csapadék is milyen tartamos nagy tömegű árvizet idézett elő és milyen rendkívüli veszélyhelyzetet teremtett. Ebben az évben ugyanez megismétlődött azzal a különbséggel, hogy mos a Kőrösök forrásvidékére zúdult a nagytömegű csapadék és - ismét szerencsénkre - a 100 km-es körzetben keletre eső Szamoson, illetőleg a Tisza alsó szakaszát még jobban veszélyeztető Maroson áradás, árvíz nem volt. A civilizációs okok közül a víztől való szabadulást, a vizek kiterjedt betöltésezését, a település, úthálózat és egyéb burkolt felületek nagyarányú vízlefolyás gyorsító hatását tartják jelentősnek.. Példaképpen említették, hogy az utóbbi időben szinte minden erdélyi folyón, azoknak még a felső szakaszán is nagyarányú töltésépítést kezdtek el. Ezek mellett növelte a nyári árvízveszélyt, hogy a mezőgazdasági termelést veszélyeztető belvizek levezetésére a Fekete Körösön Antnál egy 27 m3/sec teljesítőképességű beépített szivattyú a legkritikusabb időszakban is szinte állandóan működött. Az amúgy is telített mederben az 1 m3/sec-os szivattyú teljesítés 1 cm-es vízszint emelkedést jelent. Közölték azt is — de nem okolták meg, csak említették -, hogy még mintegy 30-40 évig lényeges változás nem várható. Hasonló gyakoriságú, tartamosságú és kártételű árvizekkel továbbra is számolni kell. Végezetül elmondták, hogy a VITUKI több éves kísérlete és előkészítés alapján „Hidrológiai alapok a magyarországi folyók mértékadó árvizeinek meghatározásához” című kiadványának 2. „Genetikai vizsgálatok” fejezete foglalkozik ezzel a tárgykörrel is és több kérdésre megtalálható benne legújabban megfogalmazott állásfoglalás. Megígérték, hogy ezt a kötetet 136
