Erdő és víz (Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1980)
12. Dr. Gál János: Hullámtéri és véderők szerepe az árvizek lefolyása során
GÁL JÁNOS HULLÁMTÉRI VÉDERDŐK SZEREPE AZ ÁRVIZEK LEFOLYÁSA SORÁN Az elmúlt évtizedben az árvízvédelem hatalmasat fejlődött. A fejlődés mindenekelőtt a töltések szelvényméretének a növekedésében szembetűnő, de a magassági hiányos szakaszok is jelentősen csökkentek. Az 1977-ben kiadott új mértékadó árvízi előírásoknak mind magassági, mind keresztmetszeti mértékben megfelelő töltések hossza 1980-ig elérte a 2400 km-t, tehát az ország 4200 km hosszú védvonalainak 57 %-át. A továbbiakban is számítani lehet arra, hogy évenként 50—60 km hosszon történik meg a töltések erősítése. Jelentősen fejlődött az árvízvédekezés technikai felkészültsége is. A hullámtéri véderdő fejesfa üzemmódban való kezelése nagyon munka- igényes, és a rőzse mint építőanyag mindinkább háttérbe szorul. Egyfelől kimutatható, hogy a nagy szelvényű, megfelelően lapos rézsüvei rendelkező töltésekben a hullámverés nem okoz olyan nagy kárt, ami a töltés tönkremenetelével veszélyeztetne. A hullámverés okozta elhabolás gépi eszközökkel gyorsan és gazdaságosan helyreállítható, viszont a földtömeg megszerzése költséges és a termőföldvédelemmel szemben áll. Másfelől tapasztalható, hogy a hullámtéri véderdő fejesfa üzemmódban való kezelése a munkaerőhiány miatt egyre kevésbé oldható meg. E körülmények együttesen indokolják a hullámverés elleni védekezés eddigi gyakorlatának az átértékelését. Az árvízvédelmi biztonság megkívánja, hogy minden lehetséges eszközzel védjük a töltéseket a káros árvízi hatásoktól, ezért a jövőben sem lehet lemondani arról a természetes védelemről, amit a hullámtéri véderdő nyújt. Jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a megfelelő szerkezetű, nagy védőhatásfokú véderdő nem rögtönzött védekezési mód, nem kell minden árvíz megjelenésekor lerakni, felszedni és szállítani, hanem helyes gondozás és karbantartás mellett állandó, biztos védelmet ftyújt a töltések számára. Egyszeri hullámverési elleni védelem költségéből a véderdő kialakíthatók Mindezek által nemcsak a védekezés biztonsága nő, hanem csökkennek a védekezésre fordítandó költségek is. Megfelelő telepítési és ápolási előírások megtartása mellett az árvízvédelmi töltések fő feladatuk teljesítésével párhuzamosan jelentős mennyiségű és igen értékes ipari nyersanyagot adnak a népgazdaság számára. 100
