Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

4. A talajcsövezés módszerei

4.4. ábra. Cső nélküli drénezésre elsősorban alkalmas ásványitalaj-tarto- mány (Baden, 1958.) (jelmagyarázat a 4.7. ábránál!)

Agyag, */.

Lazításra alkalmas talajok to tartománya

tartalma csekélyebb volt, mint a 4.4. ábrán feltüntetett tartományé {Bélák, 1973., Tóth, 1980.).

Láptalajok esetén követelmény:

— a tőzeg bomlási foka H 5 (magyarázatot 1. később), vagy

— legalább közepes rétegtömörség (7.3.1. pont).

Pangóvizes talajok csak akkor felelnek meg a cső nélküli drénezés követelményeinek, ha a szívók mélységében a talaj tulajdonságai hasonlóak a kötött vizes talajokéhoz. Talajvizes talajokban a cső nélküli drének élettartamának csökkenésével kell számolnunk.

4.3. Mélylazítás

4.3.1. Általános szempontok

A DIN 1185 szerint mélylazításnak nevezzük azt az eljárást, amely során a lazító eszközzel a talajt legalább 40 cm mélységben feltörjük és fellazítjuk. Nem tartozik a mélylazítás fogalomkörébe a mechanikusan tömörített feltalajok (eketalp, keréknyom) megmunkálása 40 cm-nél kisebb mélység.- ben (4.5. ábra). Erre a célra ásóeke, kétfokozatú eke (9.5. és 9.6. alfejezet) vagy hasonló berendezés alkalmazása kínálkozik.

84