Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
3. Terepi vizsgálatok
3.4.4. Kötött víz (kötött talajnedvesség) A kötött víz a talajban a gravitációs erő ellenében megtartott talajvíz (1. a 2.3. ábrát). A kötött víz mindenekelőtt a nagy iszap- és agyagtartalmú talajokban jön létre, amelyeknek kicsi a levegőkapacitásuk és ez majdnem levegőhiányt jelent (1. a 2.11. ábrát). Jelentősebb csapadék után a fúrt-, és ásott lyukakban felszíni víz gyűlik össze [1. a 3.9. b) ábrát]. Erősen tömörö- dött talajban nem fordul elő szabadon mozgó víz, ennek ellenére a talaj teljesen nedves lehet (kötött talajnedvesség). A kötött nedvességű talajokban a nagymennyiségű kapilláris víztartalom miatt lassúbb a kiszáradási folyamat, így ezek aszályos években is nagy terméshozamot adhatnak. A kötöttvizes talajokat (a pangóvizes talajoktól való megkülönböztetés miatt) kötöttvizes pszeudoglejnek kellene neveznünk {Müller-Reng er— Voigt, 1972.). Elnedvesedésük függ a talaj adottságaitól (szemcsézet, rétegzettség). Ahhoz, hogy dönthessünk a célszerű vízrendezési és talajjavítási módról (altalajjavítás) további talajtani vizsgálatok szükségessége is felmerülhet (2.4., 2.5. és 3.5. alfejezet). 3.5. Terepi talajfizikai mérési módszerek. A talajfizikai vizsgálatokról, mindenekelőtt a talaj vízáteresztő képességéről átfogó elméleti és geofizikai kérdéseket és alkalmazásokat tárgyaló szakiroda- lom áll rendelkezésre {Eggehmann, 1977.; Hartge, 1971.; Riehter-Lillich, 1975.). A terepi talajfizikai mérések, amelyeket a természetes talajon végzünk, sokszor megbízhatóbb eredményeket adnak, mint a laboratóriumi, zavartalan mintákon végzett vizsgálatok. Figyelmbe véve a szükséges ismétléseket is, a terepi módszerek általában kevésbé költség- és időigényesek, és emellett gyakran kifejezőbbek. A következőkben leírt terepi módszerek mind belföldön, mind külföldön többéves alkalmazás során beváltak {Eggelsmann, 1977.). Főleg a DIN 19682 foglalkozik velük. 3.5.1. A vízáteresztő képesség becslése A fúrás (vagy ásás) közben feltörő víz sebességéből bizonyos tapasztalat birtokában becsülhető az adott talajréteg vízáteresztő képessége (3.6. táblázat). Ez az egyszerű táblázatbeli osztályozás a talajcsövezés gyakorlati 60
