Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

3. Terepi vizsgálatok

3.3. ábra. A 3.2. ábra A-B metszete talajcsövezés előtt és után (Baden-Eggelsmann, 1958.)----------- állapot a melioráció eló'tt;--------állapot a melioráció után 10-20 évvel;

1 övdrén; 2 befogadó (recipiens); 3 gyűjtő; 4 szívó; 5 ásványi altalaj

3.3. Talajminősítés

A talajminősítés a mezőgazdasági vízépítésben a DIN 4220 szabványtervezethez igazodik, amelyet jelenleg teljes mértékben átdolgoznak, ezért utalunk az NSZK Országos Geológiai Hivatala térképészeti útmutatójára (Kartieranleitung, 1971.), a DIN 19680/84-re, valamint építési területek esetén a DIN 4020-ra és a DIN 18196-ra.

• Magyarországon a talajmechanikai vizsgálatokat az MSZ 14045/1— 10, a mezőgazdasági célú talajvizsgálatokat az MSZ 08 0202, MSZ 08 0205 és az MSZ 08 0206 szabályozza.

3.3.1. Ásványi talajok

A talajcsövezés tervezésekor fontos a talajfajta helyes minősítése. A terepen a minősítés a látható és érzékelhető ismertetőjegyek alapján az ujjpróba segítségével eléggé biztos és pontos. A legfontosabb talajfajtákat és az alkotórészek (frakciók) arányának határértékeit a 3.4. ábra mutatja (Kartier - anleitung, 1971.).

A kezdőnek a következőket kell megjegyeznie: a legbiztosabb, legkönnyebb és egyszerű az agyag-részarány becslése.

50