Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
2. Víz és talaj
2.8. ábra. A talajvíz által befolyásolt talajtípusok (Baden-Kuntze-Niemann-Schwert- feger-Vollmer, 1969.) 1 ártéri talaj; 2 félglej; 3 glej; 4 nedves glej; 5 lápos glej; 6 álláp; 7 felláp; 8 pszeudoglej; Vn időnként nincs szabad talajvíz; Vny nyári talajvízszint; Vt téli talajvízszint; Vi talajvíz ingadozási tartománya A vasmozgás a huzamosabb túlnedvesedés okozta levegőtlenség hatására- jön létre. A vegyértékváltás következtében kékes, zöldes színű glejes rétegek képződhetnek. A sófelhalmozódás hasonló módon következik be, mint a szikes talajokban, de az a különbség, hogy inkább a szulfátok felhalmozódása gyakori. A szoloncsákos és a szolonyeces réti talajokon a kicserélhető nátriumtartalom is megfigyelhető, de nem éri el a szikesekre jellemző határértéket. A tipikus réti talaj és a réti öntéstalaj vízgazdálkodása — főleg abban az esetben, ha a télvégi, tavaszi nedves időszak nem túlságosan hosszú — kedvező. A láptalajok képződésének és fejlődésének legfontosabb folyamatai a tőzegképződés, a humuszosodás, a kotusodás és a kiszáradás. A tőzegképződés során az állandó vízborítás alatt a szerves növénymaradványok egészen nem bomlanak el, egy részük megőrzi eredeti sejtszerkezetét. A humuszosodás során a levegőtlen viszonyok között konzerválódott szerves maradványok időszakosan levegővel érintkeznek, így aerob bomlási folyamat indul meg bennük. A szerves réteg rostos, sejtes anyaga egyöntetűbb szerves talaj- anyaggá alakul át. A kotusodás során folytatódik a szerves anyag elbomlásá- nak folyamata, az ásványi részek feldúsulnak. Fekete, könnyű morzsákból álló feltalaj jön létre. A kiszáradás során (természetes vagy mesterséges víz- szintsüllyesztés hatására) a jelentős zsugorodás következik be, megváltoznak a pórusviszonyok, és defláció jöhet létre. Lápnak az olyan területet nevezzük, amelyet legalább 0,3 m vastagságban tőzeg fed. A tőzeg szervesanyag- (humusz-) tartalma meghaladja 38
