Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
9. A talajcsövezés kivitelezése
Kis teljesítményű lézersugárral (határérték <5 mW/cm2, 1400 m távolságon belül) működő rendszerek használatát az építési területeken a balesetvédelmi szakmai egyesülések engedélyezik, a vonatkozó munka- védelmi előírások betartásával. A lézersugaras berendezés jelentősen csökkenti a munkahelyeken az előkészületi időt, mivel nincs szükség kitűzőoszlopokra és huzalokra. A lejtés pontossága lényegesen jobb, mint a hagyományos eljárás esetén, mivel a lézer folyamatosan és az emberi szemnél pontosabban dolgozik, nem függ az időjárástól (napsütés, eső, szél, köd) és nem fárad el. Különösen az ároknyitás nélküli csőfektetésben hatékony a lézer alkalmazása, mivel így jobban kihasználható a munkagép sebessége. A drénárok szintjét a lézeres eljárás automatikusan szabályozza, és ezáltal kizárja az emberi hibákból eredő tévedéseket. Az eljárásnak azonban még be kell válnia az építési gyakorlatban is. Az ellenőrző vizsgálatok még nem zárultak le (Collins-Chotzky, 1976.). A drénfektető gépeken mindenfajta mélységvezérlő berendezés használható, amelynek segítségével a talajcsöveket (ároknyitással vagy ároknyitás nélkül) pontosan el lehet helyezni a talajban. 9.3. Talajcsőrendszerek kivitelezése 9.3.1. Talajcsövek lerakása ároknyitó gépekkel A ma használatos kaparóláncos berendezések (9.5., 9.6., 9.7. ábra) több évtizedes gyakorlat során alakultak ki. A tervnek megfelelő mélységű és lejtésű árkot ásnak, szükség szerint akár ugyanabban a munkafázisban lefektetik az égetett agyag vagy műanyag csöveket (szűrővel, vagy anélkül), egyidejűleg a szűrőgyékényt vagy másik szűrőanyagot is elhelyeznek. 240 9.4. ábra. Automatikus mélységi vezérlés lézerrel
