Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

1. Általában a talajcsövezésről (bevezetés)

A közjogi szervezetek (víz- és talajtársulások, tagosításokban részt vevő közösségek) drénezési költségeit az NSZK-ban Élelmezési, Mezőgazda- sági és Erdészeti Szövetségi Minisztérium rendszeresen közli. (Jahresbericht der Wasserwirtschaft, 1955-től). 1955 óta több mint 2,5 milliárd nyugatnémet márkát fordítottak talaj csövezésre, ezáltal kb. 1,4 millió ha területet javítottak meg. 1971 után a szervezetek talaj cső vezési ráfordításai csökkentek, az egyéni gazdálkodóké jelentősen nőttek.

• Az eredeti német nyelvű kiadás több helyen közöl költségeket az NSZK-ban végzett talaj csövezésekről nyugatnémet márkában, az 1980-as árszínvonalnak megfelelően. Ezeket a költségeket sehol sem számították át és értelemszerűen nem alkalmazhatók a magyarországi viszonyokra. Megadásuk tájékoztató jellegű, hozzá tartozik a könyv információs bázisához.

1971 óta évente megközelítőleg 100 millió nyugatnémet márkát fordítanak átlagosan 65 000 ha talajcsövezésére, azaz az átlagos ráfordítás 1500 DEM (nyugatnémet márka) hektáronként.

összehasonlítva az 1955 óta javított terület nagyságát a meliorációra szoruló terület nagyságával azt találjuk, hogy az NSZK-ban még kb. 1,2 millió ha talajcsövezésre szorul. A hátralevő terület talajcsövezése még 20—25 évet venne igénybe abban az esetben, ha a jelenleg drénezett terület nagysága változatlan maradna. Akkor azonban, ha azt feltételezzük, hogy a talajcső átlagos élettartama 25 év, a jelenlegi ütemet a másfélszeresére kellene növelni ahhoz, hogy az igényt és a ráforditást összhangba hozzuk. Eközben azonban nyitva marad a kérdés, hogy egyrészt az ésszerű talajhasznosítás szempontjai, másrészt mezőgazdasági területek művelésének megszűntetése miként módosítja a kiindulást. A víztelenítést és a talajcsövezést a mező- gazdaságban jelenleg és jövőben már nem hozamnövelő beavatkozásnak tekintjük, hanem olyan meliorációs módszernek, amely több talajfajta esetében a már elkerülhetetlen gépi művelést egyáltalán lehetővé teszi. A talajcsövezés célja mindenekelőtt a művelési akadályok elhárítása, ezzel egyidejűleg a talaj javítása szerkezeti tulajdonságainak megtartása és ezáltal megfelelő terméshozam elérése.

A talajcsövezés iránti igény az utóbbi évtizedekben egyértelműen megnőtt és nagy valószínűséggel a mezőgazdasági üzemek gépesítésével arányban tovább fog növekedni.

1.3.2. Sós (szikes) talajok

A világ szárazföldjeinek kb. 1/4 részén arid (száraz) éghajlat uralkodik. Ezeken a területeken öntözés esetén a talajban feldúsulnak a sók. Az 1.3. táblázat számadatok nélkül ad áttekintést a szikes talajú országokról (Gamsen, 1965.).

20