Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

8. A talajcsövezés anyagai

— a csövek feliszapolódásának megakadályozása;

— a csövek (főleg a belépőnyílások) okkeresedésének megakadályozása;

— kapcsolatteremtés a víztelenítendő talajtér és a dréncső között (kötött talajon);

— a csőbe való belépés elősegítése (a hatékony csőátmérő növelése, a belépési, ill. sugárirányú ellenállás csökkentése), ezzel a szívótávolság növelése.

A talajcsövezés gyakorlatának fontos kérdésével, miért, hol és mikor szükséges a szűrőzés, az Építőmérnöki Felügyelőség Drénhidraulikai és drén- technikai Bizottsága 1970 és 1972 között több szűrőzési kollokvium keretében foglalkozott {Bellin, 1972.).

A csőszűrő nem más, mint egy szűrőanyagréteg, amely a dréncsövet részben vagy teljesen körülveszi. A szűrőt vagy a csővel együtt fektetik le, vagy a csőfektetés után helyezik el. A 8.12. a) ábra szűrő nélküli, a b) és c) ábra szűrős megoldást mutat, utóbbi esetben a szűrő a cső alját is védi.

A szűrőanyagok alkalmazásának okai:

8.12. ábra. Csőszűrő és árokszűrő (Bellin, 1972.)

a) szűrő nélküli talajcső; b), c) csőszűrővel ellátott talaj csövek; d) árokszűrő (vízáteresztő visszatöltés)

Az árokszűrő (áteresztő visszatöltés) a drénárokban meghatározott magasságig elhelyezett szűrőréteg [8.12. d) ábra]. Elsősorban övdréneknél és vakonddrének gyűjtőcsőre csatlakoztatásánál használjuk (1. a 4.3. ábrát). Árokszűrőnek tekinthetjük Styropor anyagú drénlemezt is (8.6. alfejezet).

8.3.2. A szűrők tulajdonságai

A következő szűrőanyagok ismeretesek:

a) Természetes szűrőanyagok, mint pl.: kavics, durvaszemcsés homok, rostos tőzeg, tőzegtörmelék, szalma, fűrészpor, fakéreg, szerencsés esetben jó szerkezetű termett (eredeti) talaj.

b) Szintetikus szűrőanyagok, mint pl.: rostos anyagok, habosított

216