Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

7.12. táblázat. Ásványi talajok mélyszántásának tervezési alapelvei (DIN 1185)

Barázda,

Átlagos évi csapadék, mm

b

C <600

0600

Esés, /, %

0...2

2...S

Mélység, ft,, m

>0,6

>0,8

Barázdák egymástól mért távolsága, m

0,67 íb

Kiegészítő talaj csövezés

L - 30...70 m és t = 6+0,3 m

^NÁ 65,

csak mélyedésekben

Mezőszerű talaj csövezés*

Megjegyzés: * 6.1...6.3. alfejezet szerint.

7.8.2. Lápok és tőzegtalajok mélyszántása

Lápok és tőzegtalajok mélyszántására vontakozó műszaki tervezési alapelveket a 7.13. táblázat foglalja össze. A táblázat adatai több mint négy évtizedes, és több mint 180 ezer ha-on szerzett tapasztalatokon, valamint tudományos felmérésen alapulnak. A DIN 1185 is felhasználja ezeket.

Láp és tőzegláp mélyszántására a 7.13. táblázat feltételei érvényesek (3.3.2. pont, 4.4. és 5.4. alfejezet).

Minél tömörebb a tőzeg- vagy a láptalaj (előzetes víztelenedésből, bomlásból vagy a tőzeg fajtájából adódóan), a mélyszántás után annál hamarabb emelkedik a kevert homokréteg humusztartalma 15 tömeg- szézalékra vagy efölé, és válik kedvezőtlenül lápossá. Ez mindenekelőtt akkor áll fenn, ha az ásványi altalaj a nagy humusz- vagy csekély vas- -hidroxid-tartalma miatt kevéssé tömör (1. a 3.2. táblázatot). Ezért a megfelelő tőzeg-homok rétegarány esetében a szántás mélységét (kivétel a 7.13. táblázat, talajfajta) a száraz térfogatsűrűség figyelembevételével kell méreteznünk. Az utóbbi módszer alkalmazása talajfizikai laboratóriumi vizsgálatokat feltételez (térfogatsűrűség, sűrűség, szemcsézet, 3.9. alfejezet), ezért adott esetben ajánlatos lehet tapasztalt talajtani szakember bevonása.

Mélyszántásos kultúrák esetén a tervezéskor figyelembe kell vennünk az összeadódó magasságveszteségeket.

195