Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek

• A 7.15. ábrán a szűrőanyag szemeloszlási görbéjének meghatározási módját mutatjuk be a Terzaghi-féle szűrőszabály alapján.

• A védett réteg szemeloszlási görbéjéből a szűrő szemeloszlási görbéjének minél több pontját kellene megszerkeszteni. Ennek egyik lehetséges módja a szűrő egyenlőtlenségi tényezőjéből való kiindulás. Az egyenlőtlen- ségi tényezőt a szemeloszlási görbe 60 %-os és 10 %-os értékéhez tartozó szemcseátmérő hányadosa (U = Dhí/Dl0). A szűrőszabályok figyelembevételével a szűrő egyenlőtlenségi tényezője legyen kisebb tíznél (í/sz^10).

• Átfogóbb megoldást ad, ha az előzőekben a szuffózióra megadott hármas egyenlet utolsó egyenletébe a Dh helyére a szűrő hatékony átmérőjét helyettesítjük be, a jobb oldalon pedig a Dss helyett a védett talajréteg 85 %-os értékéhez tartozó DgSszemcseátmérőt.

• Példa (1. a 7.15. ábrát)

Adott a védett réteg szemeloszlási görbéje. Jellemző értékei: £>,l5 = = 0,004 mm; D»s = 0,006 mm.

D\l = 4085= 4-0,006 = 0,024 mm;

D\l = 4/7,5= 4*0,004 = 0,016 mm;

£>60 = 10ű,so = 10*0,016 = 0,16 mm.

A szűrő javasolható szemeloszlási görbéjét a meghatározott három pont segítségével lehet megszerkeszteni.

7.5.2. Talajcsövezés a mélyépítésben

A 7.16. ábra néhány alkalmazási példát mutat a mélyépítés területéről, pl.: a) talajcsövek a töltéslábnál; b) a gát homokmagjában; a belső padkáján. c) d) lejtőn, forrrások nélkül és forrásokkal, ej f) támfalak mentén. Az említett példák sok más hasonló esetre is irányadók.

Legfontosabb alapelv: az építmény biztonságát nem veszélyeztetheti semmi. A talajcsövezés célja a biztonság növelése.

Talajcsövezést alkalmazhatunk csatornaárkok és egyéb vezetékek víztelenítésére is (7.17. ábra).

187