Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek
7.8. táblázat. Átlagértékek az éves sókimosódisi hányad meghatározásához Jellemzők Homok Vályog Agyag Beszivárgási együttható, Aj 0,8 0,6 0,3 Evapotraszspiráció ET, mm/a 900 900 900 Csapadék C, mm/a 300 300 300 A talaj megengedhető elektromos vezetőképessége, ECt, mS/cm 4 4 4 A beszivárgó víz elektromos vezetőképessége, E’Cj, mS/cm 2 2 2 A szükséges kioldási ráta, Ks, mm/a 250 330 660 A szükséges beszivárgási ráta, B, mm/a természetes víztelenedés (+) vagy kielégítő víztelenítés (-) 0 +200-300 Elvezetés (lefolyás), L, mm/a 250 330 660 Kiegészítő elvezetés, Lk, mm/a 250 130 960 Megjegyzés: A következő átlagok adódnak a sókimosódási hányad értékére: Homoktalaj, Ks = 250 mm/a; év agyagos talaj 660 ill. 960 mm/a. További részletek a szakirodalomban találhatók (FAO/UNESCO, 1973., Withers- Vipond, 1978.). tékát a B beszivárgási hányadból a vízmérleg-összefüggés adja (a jelölések magyarázatát 1. a 2.1. alfejezetben): B+C = P +L+(I-H). A lefolyás mértéke még függ az öntözővíz és a talaj sótartalmának arányától (2.3.4. pont és 3.8. alfejezet) figyelembe véve a növények sótűrését (1. a 3.13. táblázatot) és a k\ víznyelési együtthatót (7.8. táblázat). A Ks sókioldási arány mértékének meghatározásakor figyelembe kell vennünk, hogy különösen kötött talajokon a beszivárgó víz jelentős része hatástalanul folyik el a repedéseken és a viszonylag nagy makro- pórusokon át. Az éves átlagos sóegyensúly fenntartásához a kioldási arányt a következő összefüggéssel számíthatjuk (FAO/UNESCO, 1973.): ECt(ET-C) K* ~ k\{2EC^-EC[) ’ ahol Ks kioldási arány, 0,1 m\L {L a szívótávolság, m); EC\ a beszivárgó víz elektromos vezetése, mS/cm; ECt a talaj megengedhető elektromos vezetése, mS/cm (1. a 3.13. táblázatot); Aj beszivárgási együttható, m/d; ET párolgás, 0,1 m/a (7.22., 7.28., 7.33. alfejezet); C csapadék 0,1 m/év. 175
