Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
7. A talajcsövezés tervezése, műszaki alapelvek
7.3. táblázat. Gyűjtők méretezésének alapelvei (DIN 1185) Talajcső és cső nélküli drén Tervezési jellemzők ásványi talajban láptalajban Minimális lejtés, Imjn, % - futóhomok és iszap 0,45 — nagy vastartalmú talaj 0,3 0,3 — iszapos vályog 0,25- homokos vályog 0,2- agyagos vályog 0,15— kis vastartalmú láptalaj0,15- tengerparti feltöltődött terület 0,05Megkívánt lejtés, % 4 0,4 Maximális lejtés, Imax> % 8 4 Legnagyobb vízsebesség, nem védett illesztési hézag esetén, vmax, m/s 1,5 1 Legnagyobb hossz akna nélkül, lmax, m 500 400 — homokolódási veszély esetén 100- okkeresedési veszély esetén különösen feltöltődött területen * ** Legkisebb névleges átmérő, mm — talajcsövezés esetén NÁ 65 NÁ 65- cső nélküli drénezés esetén NÁ 80Legnagyobb NÄ, mm NÁ 150 NÁ 150 (nagyobb NÁ esetén karmantyús betonvagy műanyag csöveket kell választani) Legkisebb átfedés 0,8 0,8 Vízbelépőnyílások min. felülete, ha szívóhatás is szükséges, cm2/m - agyagcső 8 8 — műanyag cső 8 8 Megjegyzések: * A szívó torkolatánál aknát kell létesíteni. ** Nincs gyűjtőcső, hanem cső nélküli drént kell alkalmazni. Amennyiben a vasút, posta vagy a vízművek létesítményeit, vagy egyéb energiaszállító vezetéket keresztezünk, akkor előzetesen a tulajdonos írásbeli hozzájárulását kell megszereznünk. Abban az esetben, ha fennáll a felszín eróziójának veszélye (pl. szűk, mély vágatokban), akkor célszerű a gyűjtőket a szívótávolságnak megfelelő távolságban, egymással párhuzamosan, két oldalon elhelyezni. 158
