Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)
6. Hidraulikai méretezés
6.3. Talajcső- (szívó-) távolság talajvízszint-szabályozás esetén A talajcsövek egymástól való távolságát ma világszerte a potenciális áramlás törvényszerűségei szerint számolják, többnyire permanens (stacioner) áramlást véve alapul (hozzáfolyás, ill. utánpótlódás = elfolyás, ill. elvezetés) (Staveren, 1972—74Gustavson, 1946.; Beers, 1969.; Busch, 1963.; Luthin, 1965.). Különleges esetekben azonban célszerű lehet, hogy a szívótávolságot nem permanens (instacioner) áramlást figyelembe véve számoljuk (pl. lejtős talajú öntözött területen). Itt csak olyan eljárások javasolhatók, amelyek beváltak és amelyek nomogramok segítségével gyakorlati használatra megfelelnek a talajvizes talajok esetében, a DIN 1185-tel összhangban. • (Magyarországi szabályozás az MI 10173—82-ben.) Egyrészt figyelembe vesszük az elnedvesedés okait: (feszített) talajvíz, pangóvíz vagy öntözés, másrészt pedig a talaj vízáteresztő képességét. Részletesen tárgyaljuk és magyarázzuk az árkok és talajcsövek távolságának a meghatározását nomogramok segítségével, a víztelenítési kritériumok és a talajhidrológiai feltételek alapján (Beers, 1969.), amelyre többször hivatkoztunk is. A módszer csak kielégítően vízáteresztő (fcf = 0,06 m/d) egy- vagy kétrétegű talajvizes talajra alkalmas (3.4. alfejezet). Különös figyelmet kell fordítanunk az 5.1. táblázatra. Lápokon a víztelenítés hatására bekövetkező ülepedés következtében a vízáteresztő képesség csökken, amit a szívótávolságok meghatározásakor figyelembe kell fenni (7.3. alfejezet). A párhuzamos talajcsövek közötti talajvízáramlást (1. az 5.1 .. .5.3. ábrát) jó közelítésként függőleges, vízszintes és sugárirányú (radiális) komponensekre bonthatjuk (6.5. ábra). Az áramlási ellenállásokra is érvényesnek tekintjük ezt a felosztást. A radiális áramlási ellenállás abból adódik, hogy a cső közelében összesűrűsödnek az áramvonalak (1. az 5.1. alfejezetet). Mivel a függőleges ellenállás általában igen csekély, a szükséges távolságot főleg a vízszintes és radiális áramlási ellenállás határozza meg. A vízszintes és radiális irányú áramlási ellenállás mértéke az át nem eresztő (vízzáró) rétegnek a dréncső mélységéhez viszonyított helyzetétől függ (1. az 5.4. ábrát). 6.5. ábra. A különböző irányú áramlási komponensek alakulása vízáteresztő talajban a vízzáróréteg felett (Beers, 1969.) 1 függőleges; 2 vízszintes; 3 sugárirányú 132
