Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

5. A drénhatás

Mivel még sűrűn elhelyezett talajcsövek sem hoznának kielégítő eredményt, vályogon fekvő kis mélységű lápokon sem célszerű mélyszántást végezni.

Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az allápokon a mélyszántás idáig csekély sikerrel járt. Újabb kísérletek arra utalnak, hogy a homoktakarásos mélyszántott kultúrák akkor alkalmasak szántóföldnek, ha a

— fedőréteg tőzegmentes és

— a terület nem kerül a talajvíz hatása alá.

5.4.2. Ásványi talajok

Kísérletképpen mélyszántást végeztek ásványi talajokon. Az eredményeik — a talajtól, az időjárás alakulásától függően — nem mindig egyértelműek (Hartge-Wohlrab, 1970.).

Löszalapú barna erdőtalajokon, ahol a szántóföldi terméshozam > 50 t/ha, kétséges, hogy mélyszántással bár csekély, de időben tartós terméshozamtöbbletet érhetünk el, a talaj hidrológiai adottságai azonban javulnak és az eróziós veszély elkerülhető (Renger, 1974.). A szakirodalom említi a hesseni Riedben található sikeres mélyszántásos kultúrát, amelynek talaja nagy mésztartalmú homokon, a lesüllyesztett talajvízszint felett elhelyezkedő ártéri vályog (a szántási mélység 150 cm; Seibel, 1972.). A komplex melioráció hatására (víztelenítés és mélyszántás) a silány rét bőtermő szántófölddé alakult. A tengermelléki öntéstalajokon végzett mélyszántási kísérletek több ízben nem jártak sikerrel (Kuntze, 1965.).

5.5. Talajhasznosítás

A korábbi évtizedekben a talaj csövezésnek elsősorban a terméshozamot kellett növelnie, ezért különösen ezt közölték. Sok kísérlet során azonban nem tudták kellőképpen figyelembe venni, hogy a talajviszonyok gyakran még kis területeken is nagyon változóak (Bellin, 1964.), mivel még nem volt ismert a mai kísérleti technika és variációs statisztikai hibaszámítás. Még a modern drénkísérleti területeket (mint pl. az infeldi kísérlet) sem tudták a variációanalízis segítségével értékelni (Eylers, 1968.).

Manapság a talajcsövezésre az ad okot, hogy hatására a gépi talajművelés könnyebbé válik, vagy csak ezáltal válik lehetővé (1.6. alfejezet; Boker- mann, 1980.).

Sokkal inkább érdeklődésre okot adó tény, hogy talajcsövezés hatására lehetővé válik a legelők szántóterületté alakítása. Az így létrejövő hozamkülönbségek általában a variációs statisztikai szempontból nagyon biztosak.

116