Eggelsmann, Rudolf: Talajcsövezés (Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1987)

5. A drénhatás

5.6. ábra. A talajvízszint alakulása a dréncsőbe való belépési ellenállás függvényében

az oldalról vagy felülről érkező víz nem, vagy csak nehezen jut el a dréncsőhöz. Ilyenkor a víz inkább a drénárok falánál gyűlik fel (5.7. ábra), (<Cavelaars, 1967., Eggelsmann, 1969., Mann, 1970.). Az említett jelenség különösen finomszemcsés homokban és iszapban gazdag talajok, valamint olyan láptalajok esetében következik be, amelyekben a tőzeg már erősen felbomlott. Drénszűrők csak akkor jelentenek segítséget, ha eléggé nagy méretűek. Ilyen esetben a nedves visszatöltést ki kell szárítani.

A korábbi évtizedekben alig vették figyelembe a dréncső környezetében fennálló áramlási viszonyokat, mivel a kézzel fektetett, égetett agyag dréncsövekbe a víz majdnem akadály nélkül lépett be (árokásás közben sem változott lényegesen az eredeti talajszerkezet). Azáltal, hogy a kedvezőtlen

5.7. ábra. A drén működése rossz vízvezető képességű árokvisszatöltés esetében (Eggelsmann, 1969.)

a) felülnézet; b) metszet;

1 drénárok rossz vízvezető képességű visszatöltéssel;

2 drénárok; 3 rossz vízvezető képességű árokvisszatöltés; 4 dréncső

102