Dunka Sándor: A Hortobágy-medence régi vizei és a tógazdálkodás (Vízügyi Történeti Füzetek 14. Budapest, 1996)
A HORTOBÁGYI TÓGAZDÁLKODÁS TÖRTÉNETE
Kiadások: Üzemköltségek: évesek, hónaposok 37 489,- P 26 028,- P 28 760,- P 1 680,- P 5 861 ,-P 2 177,- P 6 500,- P 1 260,- P 4 097,- P 12 283,-P 2 775,- P 38 634,- P 1 benzin, nyersolaj, szén napszámosok műtrágya épületek posta, távirda, telefon jutalmak, pótlékok kubikos munkák orvos, gyógyszerek partvédelem utiszámlák különféle (mell. szerint) 67 544,37 P 157 040,-P 32 807,15 P 3 433,43 P 37 879,48 P 12 849,53 P 4 532,71 P 15 000,-P 13 200,-P Haltakarmányozás Halivadék és halvétel Leltári berendezés és karbantartás Múlt évi halkészlet Haszonbér Adók és illetékek Utazás, beszerzési és Halértékesítési költségek Tenyészanyagban fekvő tőke kamatvesztesége Előzetes takarmányvásárlásoknál és előlegezett üzemköltségeknél kamatveszteség Kiadások összesen: 31 200,-P 575 486,67 P Amint a táblázatból is megállapítható, nem készpénzveszteség történt, hiszen a felszámított kamatveszteség összege az üzem veszteségét bőven fedezi. Az 1927. szeptember 17-én készített fenti kimutatásokhoz megjegyezték, hogy a kimutatott veszteségen felül többletköltségként jelentkeznek még a vállalat terhére történt szerződésszerű köteles befektetések. Ez az összeg a kiadások között azért nincs feltüntetve, mert nem az üzemre tartozik. 142 Egyébként ezzel a mérleggel akarta a Magyar Tógazdaságok Rt. a városnak bizonyítani, hogy jelentős vesztesége miatt nem tud hozzájárulni a bérlet fix összegének emeléséhez. A város ugyanis 1927. november 24-én határozatot hozott a haszonbérlet összegének felemelésére 25464/II. sz. alatt. A Magyar Tógazdaság Rt. már másnap reagált a határozatra és a haszonbérlet felemelése elleni tiltakozás mellett kérte a bérleti szerződés meghosszabbítását. Nem lehetett tehát túlságosan rossz üzlet a haltenyésztés. Egy korábban, — 1927. október 8-án - írt levelükben is jelezték, hogy a haltermelés kedvezőtlenül alakul, mert míg a termények ára (kukorica 15,20 P/q) igen magas, addig a ponty termelői ára mindössze 16,- P/q. A legtöbb ország halból is önellátásra rendezkedik be, Jugoszláviában, Németországban és Franciaországban is halastavakat létesítettek, a belföldi termelést pedig védővámokkal segítik. Emiatt a halak értékesítése külföldön rendkívül nehéz, és csak alacsony áron lehetséges. 143 A város egy évtizeddel a halastavak megvalósítása után is szükségesnek tartotta a szikjavítási kísérletek folytatását. A Magyar Tógazdaságok Rt. azonban előbb említett - 1927. november 25-én kelt —levelében nem vállalta a talajjavításhoz szükséges nagymennyiségű mész széthordását a halastavak területén. Olyan horribilis mennyiségű mész kellene a talajjavításhoz, hogy annak széthordására legalább 15 évre lenne szükség. Közben a haltenyésztésnek is le kellene állnia minden évben egy-egy medencében, mert lehalászás után a felázott talajon lehetetlen dolgozni, s meg kellene várni a tó teljes kiszáradását.
