Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A Hortobágy-Berettyó medence népeinek története

lerövidítik, s ez a 33-as főút szélességéhez és forgalmához igen kevés. A híd teljes szélessége a parapet falakkal együtt 8 m.

10 A híd megjelenése a folyó felett lenyűgöző hatású, nem csoda, hogy több művészünket, - köztük Csontváry Tivadart is - alkotásra ihlette. A Hortobágy folyón Szentágotánál is volt híd. Ez a 13,3 m össznyílású fahíd a XIX. század végére igen rossz állapotba került. Előbb új fahidat építettek, mely a vashíd építése alatt vendéghídként szolgált, s 1892 végére ez az ideiglenes híd el is készült. 1892-93-ban aztán Sipos Lajos vármegyei főmérnök tervei alapján a főcsatornán megépült a négy nyílású, - egyenként 10 m nyílásszélességű - vashíd, mely ma is áll.

11 Nem közvetlenül a Hortobágy folyón, de a Hortobágy völgyében épült a legöregebb boltozott kőhíd, a Karcag melletti Zádor híd, melyet 1806-ban kezdtek építeni. Ez a híd küllemileg és szerkezetileg is megegyezett a Máta melletti Hortobágy híddal. Eredetileg ez is kilenc nyílású volt, de az 1832. évi nagy árvíz négy nyílását és a csatlakozó töltést elmosta. Helyreállítása után már csak öt nyílását hagyták meg, s erős töltést építettek hozzá. Tervezője Bedekovics Lajos királyi mérnök, építője pedig Magurányi József kőműves mester volt. 1925-ben elkezdték a Hortobágy-Berettyó főcsatorna bővítését, s ennek eredményeként a karcagi határban szétterülő vizeket is le tudta a főcsatorna vezetni, ezért többé a Zádor hídra nem volt szükség. így aztán a híd szárazra került.

12 A Berettyó Sárrétjének lecsapolásával lehetővé vált a közvetlen összeköttetés Karcag és Püspökladány, s ezáltal Szolnok-Debrecen és Szolnok-Nagyvárad között 1855-56-ban. A vasút építésének tragikus körülményeit egy korábbi fejezetben már ismertettük, itt csak azt említjük meg, hogy a Karcag és Püspökladány közötti - aránylag rövid szakaszon — 11 fahíd épült. A Zádor híd napjainkban Lósy Schmidt Ede: A Hortobágyi kőhíd. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye. 1926. 5. és 6. sz. Dr. Tóth Ernő szerk.: Hidak Hajdú-Bihar megyében. Debrecen 1996. 39-41. p. és Hajdú-Bihar megyei Levéltár IV. B. 9051b. 1597/1891. Dr. Tóth Ernő id. m. 35. p.