Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

A Két Sárrét

az istállózó állattartás. Az ősi háziállatokat is felváltották a gazdaságosabban tartható haszonállatok, a szürke marhát a bőven tejelő pirostarka fajták, a parlagi sertést a mangalica, a racka juhállomány is kiegészült a merinói birkával. A turáni lovak is eltűntek, jöttek a nóniuszok. Csak a szamár, meg a terelőkutyák maradtak meg. Leírásunkban a két Sárrét között nem tettünk különbséget — hiszen amint Szűcs Sándor írja - a két Sárrét, a Nagy- és a Kis-Sárrét ikertestvére volt egymásnak. Tisztázatlan kérdés maradt azonban, hogy mikor keletkezett a Sárrét? Kétségtelen, hogy akkor, amikor még a két nagy folyó uralta a medencét, nem keletkezhetett, mert azok sebessége és vízbősége az egyre süllyedő és feltöltődő medencében sem terült el, hanem medret kialakítva tartott Délnyugati irányban az Alföld legmélyebben fekvő része felé. Viszont a két nagy folyó már ekkor kialakított morotvákat és folyóhátakat.Az elmocsarasodás azt követően következett be, hogy a gyors folyású és bővizű Szamos is elhagyta mintegy 8-10 ezer évvel ezelőtt a medencét. Ugyanakkor a bihari hegyekből nagy eséssel Nyugati irányba folyó Berettyó, Kék-Kálló és Sebes-Körös az Alföldre érkezve lelassult, és medrüket elveszítve szétterültek és hatalmas mocsarakat és réteket alakítottak ki.

6 Ez a folyamat azonban jóval a Szamos eltávozása után, de nagyon gyorsan ment végbe, amint ezt munkánk első fejezetében már kifejtettük. Előbb a Kis-Sárrét alakult ki, majd mintegy félezer évvel ezelőtt kezdődött a Nagy-Sárrét kialakulása.

7 Papp Antal szerint a Nagy-Sárrét első kialakulása 1360-1480 között történt, ezt bizonyítja több - a mocsár Nyugat szélére települt község eltűnése, — vagy Északkeletre történt áttelepülése.

8 A lápvilág előnyomulása aztán tovább folytatódott.

9 6 Papp Antal: Bakonszeg története. Bakonszeg, 1990. 8. p. 7 Papp Antal: Fiatalkori vízrajzi változások a Tiszántúl középső részében történeti adatok alapján. Földrajzi Közlemények, 1960. I. sz. 78-81. p. 8 Papp Antal 7. id.m., Karácsony János-Borovszky Sámuel: Az időrendbe szedett váradi tüzespróba lajstrom. Bp. 1903. Váradi Regestrum 187-188. Nr. 97 /323./eset, 260. a Nr. 286. /101./eset. 9 Bertalan Szilágyi János: A Bihar vármegyei Sárrét leírása 1827-ből. Aquila, 1920. 65. p.