Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
Adorjánig eső részén, nem több mint 100 ölenként l'Á-l 2 A hüvelyk 15 , azon felül a Szamos megyei határszélekig 2-3 hüvelyk. A völgybe érkező vizek, mielőtt a völgy hosszába lefolyni kezdenének, előbb a számos sziget alakú emelkedett helyek közti mélyebb medencéket és völgyeket töltik megs számtalan elágazások után egyik mélyedésből a másikba lassanként szivárognak, a növényzettel telt ereken keresztül a völgy alsóbb részébe. 16 Az Ér vízgyűjtő területe a Berettyó, Kraszna és az Alsó- Nyírvízvidék vízgyűjtő területével határos. Az Ér és a Berettyó közötti vízválasztó Félegyháza és Pocsaj között elmosódott és számtalan érrel van átszelve. Félegyházától kezdve azonban a vízválasztó összefüggő dombláncon halad Csobajig és Kémerig, magassága Szalacsig 180-200 m, sőt Kémer felett a Berettyó—Kraszna—Ér vízgyűjtőjének összeszögelésénél egy helyen még a 375 m-t is meghaladja. Szalacsig a vízválasztó gerince az Ér völgyéből meredeken emelkedik ki, a Berettyó felé viszont lankásabb. A Kémertől Ákosig terjedő vonalon az Ér völgyét Kraszna völgyétől elválasztó dombok magassága 350 m-ről fokozatosan esik le 200 m Af.-re, s Ákosnál már csak 145 m magasságban fut ki a lapályra. Majtény és Gibrács is Nagykárolyig csaknem síkságon terül el, és Kraszna közötti vízválasztó a 120 m Af.-et is alig haladja meg. Nagykárolytól Szaniszlón át Nyírbéltekig fakadó nyírségi vizek a Krasznába, illetve az Érbe ömlenek. Nyírbéltektől az Alsó-Nyírvíz vidéki belvizek és az Ér közötti vízválasztó Dél felé a Bagamérig és Álmosdig húzódó homokdombokon a nagylétai fennsíkig tart. A fennsík az Ér felé meredek, az Alsó-Nyírvíz vidék felé lejtős. A tulajdonképpeni Ér-völgy erekkel, vízállásokkal és nádasokkal borított síkvidék volt, amely Félegyházától Szalacsig csak néhány helyen volt szélesebb 5 km-nél. A völgy tengerszint feletti magassága fokozatosan emelkedik 100 m Af.-ről 117 m Af.-re. Tehát esése 90 km-en keresztül alig 17 m. Az Érmeilék magassága pedig 105-110 m Af. Földje löszplató. A homokos dombvidéket Déli irányba húzódó párhuzamos völgyek szelik át. A völgyekben a belvízfolyásoknak nincsen kellően kiképzett medrük és egyenletes esésük, úgyhogy csapadékban dús esztendőkben a belvizek az egyes medencékben megrekednek. 17 Gróf Széchenyi István, mint a Hessen-Hornburg huszárezred kapitánya 1820-23 között Debrecenben állomásozó ezredhez volt vezényelve. Századának állomáshelye az érmelléki Bihardiószeg volt. Kétségtelen, hogy az Érmelléken, a Nyírségben, a Nagykunságban és a Sárréteken tett táborozásai ébresztették fel benne a Tisza-völgy rendezésének gondolatát, látva nemcsak az itt lakó nép elmaradottságát, szegénységét, megismerve azokat a körülményeket, melyek az áldatlan vízviszonyok következtében a lakosságot pusztulással fenyegették. De megismerte az itt élő nemeseket és jobbágyokat is. Megrendítő szavakkal számol be Naplójában a székelyhídi úriszéken 1820. december 24-én szerzett élményeiről: „Alig gondolkoznak ezek az emberek, s ha igen, akkor is csak magukra gondolnak - a parasztról teljesen megfeledkeznek, semmiség a szemükben. — " írja többek között. Bizonyára az itt szerzett élmények is késztették egy évtized múlva a reformkort elindító politikai és gazdasági müvei megírására, az Akadémia megalapítására, majd 1846-ban „Eszmetöredékek, különösen a Tiszavölgy rendezését illetőleg " című röpirata kiadására, vízszabályozó társulatok szervezésére, s ugyanez év augusztus 27-én a Tisza-szabályozás tényleges megkezdésére. egy hüvelyk = kb. 26mm Bodoki Károly 1857. T1KÖVIZIG Tervtár. Bihar Vármegyei Levéltár Vízi O. iratai. III-22-a-t. Idézi Reszeghy Lajos id. 51-52. p.
