Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A védekezésről negyven év távlatából
hogyan is gondolhattam töltésátvágásra, hiszen az előző napon a kormánybiztos ki is nyittatta, el is záratta, azaz neki sem sikerült. Nem kockáztattam meg a „bizottságosdi"-t, mert féltem, hogy az ezzel járó néhány óra időveszteség jóvátehetetlen lesz. Ügy éreztem döntenem kell, mert ha kicsúszunk az időből magamnak kell felelnem saját lelkiismeretem előtt, de esetleg bíróság előtt is. Főként, ha emberi életet is követel az esetleges gátszakadáson kitörő víz. (Utólagos számonkérésre már volt rossz tapasztalatom 1966-ból, a berettyói jeges árvíz után.) Éjfél felé magamban lényegében már döntöttem az átvágásról és intézkedtem, hogy két kotrógépet küldjenek a helyszínre. Ennek végrehajtására egyébként is kellett még néhány óra. A veszély növekedése és a veszélyeztetett tanácsi vezetők nyomása miatt viszonylag gyorsan döntöttem, mert a Szeghalmi Járási Tanács naplókivonatában ez áll: „3,16 óra. A Debreceni Vízügyi Igazgatóság igazgatója tájékoztat, hogy Szeghalom és Körösladány mentesítése érdekében a Berettyó bal oldali gátját átvágják az őrház közelében.Aláírás: Sándor József Járási Tanács VB elnöke. " Mértékadó véleményt vártam még továbbá Némethy László mérnöktől, mint a szakasz védelemvezetőjétől. Az ő véleménye is megerősített abban, hogy a kifolyó vizet meg tudjuk tartani a vésztározóban és a 24 óra alatt remélhető 30-40 cm-es apadás sokat enyhíthet az LNV fölötti vízszinteket tartó elázott töltéseken. Némethy László június 15-16-iki jelentéséből idézve: „5.30 órakor ismét szolgálatba lépek és értesülök, hogy a hajnali órákban a központi védelemvezetés utasítást adott, hogy a Szeghalomban tréleren álló 2 db kotrót szereljem fel és vonuljon fel a Berettyó bp. töltés 6+000 szelvényéhez, az egyiknek a felvonulása már megkezdődött, a másik még felszerelés közben van. 6.00 órakor Papp Ferenc védelemvezetőtől utasítást kapok, hogy a Berettyó bp. védtöltés 6+000 szelvénye közelében a legalkalmasabb helyen teljes magasságban és a szükség szerinti hosszban nyissam meg a töltést és a vésztározó feltöltését haladéktalanul kezdjem meg. Egyidejűleg értesülök arról, hogy az éjszaka folyamán újabb csúszások keletkeztek a lapos rézsűs szakaszon a 19+550 - 19+590, 19+845 - 19+965, 20+440 - 20+490 és a 20+512 - 20+550 szelvények között. 6.15-kor a töltésátvágást 1 db 1 m 3-es kotróval megkezdtem és 7.00-kor a víz kezdátömleni. A második kotró is helyszínre érkezik és 8.00 óráig a két kotróval a víz felőli rézsűt megbontva az átvágást kb. 39 m hosszúra sikerül kifejleszteni. A kiömlő víz mennyiségét ekkor csúcsban 300 m 3 /s-ra becsülöm, de később - a keletkezett kopolya ismeretében - ezt a mennyiséget 500 m3ls-ra helyesbítettem. (A víz végül a nyitást 45 fm hosszúra fejlesztette.) 11.30-kor kézhez veszem Dégen elvtárs utasítását, mely szerint távbeszélőn azonnali jelentéstételre utasít. 12.00-kor kapok telefonösszeköttetést; beszámoltat a megnyitás körülményeiről és a töltésátvágás indokairól. Ez utóbbira még csak a foki-hídi kritikus helyzetet, az újonnan erősített szakaszon hirtelen bekövetkezett csúszásokat és a Szeghalom melletti szakasz nagymértékű szivárgását tudom felhozni, a körösladányi helyzetről még nincs tudomásom. Nem teljesen egyértelmű még az sem, hogy a természetes apadáson kívül mekkora és milyen gyors vízszintcsökkenés fog bekövetkezni. Az esti órákra azután egyértelmű lesz a nyitás üdvös hatása. A Berettyó torkolattól a víz viszszafelé folyik az átvágáshoz és 20 óra után az AKSZ pontonja már át tud úszni a vasúti és közúti hidak alatt, holott ezen hidak szerkezete 14-én 2 órakor 20-30 cm-rel beleért a vízbe. Az esti órákban az is nyilvánvalóvá válik, hogy a foki-hídi suvadások okozta veszélyhelyzet nagymértékben enyhült, vagy teljesen meg is szűnt.
