Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
A régi Berettyó vízgyűjtője a szabályozás előtt
A Berettyó Sárrétjébe befolyó vizek a Szerep alatti mocsárnál egy új szakadást idéztek elő, melyet Tur vizének neveztek el. Bár a Berettyó Bakonszegnél elvesztette további „folyó jellegét", hiszen beleveszett a Sárrét mocsárba, a mocsárból kiszakadt folyó mégis a Berettyó folyása volt, hiszen a mocsár vizében végig ki lehetett mutatni folyását. (Ezt bizonyítják az 1783-ban készült katonai térképek is.) A Tur a szerepi határban az úgynevezett Ördögszigetnél lépett ki a mocsárból, s Ecseg, Csudaballa puszta és Túrkeve határát érintve Gyur-Sima között egyesült a Nagy-Körössel. Sokan kételkedtek abban, hogy a Túr a Berettyó folytatása lenne, egy 1476. és 1778. évi oklevél azonban a kérdést eldönti. Az 1476. évi oklevélben ugyanis a következő olvasható: „Thür vize alio nomine Berettyó" (Tur vize más néven Berettyó.) 1 Az 1778. évi oklevél pedig világosan kimondja, hogy a Berettyónak új kiszakadása a Túr. 2 A Berettyó nevét először a Váradi Regestrum említi 1213-ban. Butha de Beruchion. Teku abbe de Beruchyon (R. 166. §. 170.1.) 3 A Berettyó folyó hossza a ma lexikon szerint 204 km. Vízgyűjtő területe 6095 km 2 . Ebből a mai Magyarországon 78 km, melynek vízgyűjtő területe 2469 km 2 . 4 A Hortobágy folyó vízgyűjtője A Berettyó vízrendszerének a Berettyó után legnagyobb vízfolyása. Hossza jelenleg a Hortobágy főcsatornával együtt 94 km, vízgyűjtő területe 3775 km 2 . 5 Hossza a szabályozás előtt 80 km, vízgyűjtő területe pedig 330 km 2 volt. A Hortobágy 6 kifejezetten síkvidéki vízfolyás. Vizeinek forrása a csapadékvíz és a talajvíz. A Hajdúnánáshoz tartozó Pródi réten, a Tirimpó felett három ágból eredt és a Tisza kiöntéseiből táplálkozott. Háromági eredete miatt Háromág-Hortobágynak - „Harmagwhortobagh" - nevezték. 7 Annak ellenére, hogy a Tiszát parti dűnéi elválasztották a Hortobágy-medence legmélyebb pontján csordogáló Hortobágy folyótól, a folyó vízviszonyait az ingadozó csapadékon kívül kétségtelenül a Tisza áradásai határozták meg, mivel a Tisza bal partján kiömlő nagyvizei ilyenkor a Hortobágy medencében, a Hortobágy folyón vonultak le, sokszor elöntve a medence teljes árterét, s az elöntések hónapokig eltartottak. Az áradás szélessége pedig sokszor a több tíz kilométert is elérte. A medencének csak Mátánál és Ágotánál volt szűkülete. A folyó a Horti pusztát elérve felvette a Hollós-, Hattyas-, Bágy- és Szandalik-erek vizét. Ezen felül a dobi, dadái és büdi magaslatokról lefolyó vizek is táplálták, melyeknek a Büdszentmihály melletti Forgács-kút és Dankó puszta mellett volt lefolyásuk. Későbbi útja során belefolyt Keletről a Kadarcs-Karácsonyfok, és a Kösely, Nyugatról az Árkus és a 1 Haan Lajos; Békés vármegye hajdana. II. Diplomatarium Bekesiense. Pest, 1870. 93. p. 2 Reszeghy Lajos im. 18. p. 3 Győrffy György; Az Árpádkori Magyarország Történeti Földrajza. I. Bp., 1987. 88l. p. 4 Magyar Nagylexikon 3. 669. p. 5 Magyar Nagylexikon 9. Bp., 1999. 677. p. 6 A Hortobágy folyó nevével okleveleinkben 1248 és 1264-ben már találkozunk. Fejér Cod. Dipl. IV/3. 18. Kat. VI. 121., ill. ismét Fejérnél IVI3. 41. 7 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. 1. Bp., 1890. 634. p.
