Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Az 1966. évi jeges ár

dás elfogására más lehetőség nem volt, mint földes-zsákok alkalmazása. A kitört víz a megtöltött földes-zsákok százait sodorta el, s pótlásuk csak háton való szállítással történhetett. Mindkét szakadást nagy küzdelmek árán sikerült végül elzárni. A Berettyó magas vízállásának hatására a Kallóban is annyira megemelkedett a vízszint, hogy a jeges víz a Berettyóból visszafelé folyt. Az 1+200-1+400 szelvény között is 13 db buzgár jelentkezett és az 1+280 szelvényben 10-én 5 órakor még egy 3 m széles, valamint 3 m mély szakadás keletkezett. Ezt a szakadást is sikerült nagy küzdelmek árán elfogni. Ezzel a bal parti települések veszélyeztetése csökkent. A kitört jeges víz lokalizálása és a javak mentése. (Idézet a Vízgazdálkodás c. lapból). E kritikus időszakban nehezítette a védekezést, hogy a természet minden eleme a védekezők ellen fordult. Nevezetesen: - hajnalra sűrű köd lepte be a tájat úgy, hogy a kitörő víz útját még követni sem tudtuk, légi megfigyelés lehetetlen volt, - a védekezőknek a fold fagyával is meg kellett küzdeni, amely még 10-15 cm vastag volt, - majd szemerkélő eső áztatta a védekezőket, tette sárossá a fagyos talajt és lehetetlenné vált a közlekedés, - AKSZ-eink a szórványosan levonuló jégtáblák miatt nem tudtak a vízen mozogni, szárazföldön pedig járhatatlan volt az út, - a töltésen átbukott jég 1 km hosszban elnyírta a telefonoszlopokat is, ezzel nehezítette a hírközlést. Az emberi élet és javak mentése órákon belül megkezdődött. Újirázon, Csökmőn, Darvason, Kórószigeten és Szeghalom tanyavilágában, (23 tanya volt). E térségben árvizet még meg nem élt emberek nehezen értették meg, hogy árvízveszélybe kerültek, el kell hagyni otthonukat, ki kell üríten i a községeket, de a kezdeti vonakodás után a munkát tanácsszerveink irányításával a lakosság gyorsan és fegyelmezetten hajtotta végre. Lokalizálásra a Kutas-főcsatorna jobb oldali depóniáját használtuk fel. Számolni kellett azzal, hogy a lokalizációs töltést két víz közé szorítva kell kiépíteni - a kiömlött víz és a Kutas-csatorna vize között — viszont a Kutas-csatorna medrét egyben ellennyomó medenceként is tudtuk felhasználni. A munka végzésére több műszakit és nagyszámú kézi munkaerőt irányítottunk a helyszínre. 10-én hajnali 4 órakor már 800 ember dolgozott a lokalizációs vonalon, s aznap a déli órákig ezt a számot kb. 5000 főre növeltük. A 16 km-es lokalizációs vonal legmélyebb pontjain ember embert ért, egyes helyeken mégis csak néhány cm-rel előzte meg a lokalizációs töltés emelése a kitört vízszint emelkedését. 0.15 „Papp Ferenc a Berettyói Szakaszmérnökséget értesítette, hogy Varga Gyula, Kvasz Jenő, és Csipai Imre a lokalizációs vonal tervezéséhez útba indult Szeghalomba. " 0,25 „Pálfi Jenő megismétli Gellay Mátyás jelentését, hogy a bp-i 12+800-12+850 szelvények között átszakadt a gát .a 11+700— 11+800 szelvények között, s a rézsű függőlegesen beszakadt a mentett oldali koronaél vonalában. A honvédségi osztag már nem tudott bemenni. - 11 ember egy pótkocsin