Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)

Jeles műszakiak a Hortobágy és a Berettyó medencéjében

gondjaival kellett megküzdenie. Alighogy megtalálta helyét a tiszai vízitársulati feladatok mindennapjaiban, kitört a második világháború. A zűrzavaros években meg kellett élnie munkahelyének, társulatának szétszakadását, a társulatok államosítását, a bizonytalan állapotokat a vízgazdálkodásban, míg végre a válságos évek után bekövetkezett a konszolidáció. Ráth Elemér ezekben a nehéz években, mint ember és mint mérnök is megállta a helyét. Működésének közel négy évtizede alatt számos kiemelkedő munkát végzett. Közvetlen az első világháború után 1920-ban és 1921-ben a harcok alatt átvágott és megrongálódott 28 km hosszú tiszazugi töltés helyreállítását végezte kézi munkaerővel, sikeresen. 1923 és 1925 között a Berettyó folyó töltésmagasítását tervezte és irányította. 1925 és 1931 között az 1914. évi nagy víz figyelembevételével elkészítette a Berettyó folyó védtöltésének kiviteli tervét. Ezekben az években 23 átmetszéssel szabályozta a folyót, s javította a lefolyási viszonyokat. Ugyanekkor készítette el az Ér-csatorna védtöltésének tervét az 1919. évi májusi nagyvíz adatai alapján. A töltés a Ráth-féle tervek szerint készült el. Irányításával végezték a Kálló-főcsatorna 9,5 km-es torkolati szakaszának töltéserősítését és az Olyvös-csatorna bővítését. De ezenkívül is számos vízrendezési munka tervezése és irányítása kapcsolódik nevéhez, számtalan műtárgy, áteresz, zsilip és híd megépítésében vett részt. Amint láttuk, mint vezető főmérnök és legnehezebb és legkritikusabb években is kitűnően irányította a rábízott szervezeteket.

9 Ráth Elemér 1975. január 25-én hunyt el. Sírja a budai Farkasréti temetőben található.

10 Némethy László

11 1919-1987 A Temes vármegyei Kevevárán született 1919. május 29-én. Édesapja polgári iskolai igazgató volt. Középiskoláját 1937-ben, Szarvason fejezte be, s az érettségi után tanulmányait a Műegyetem Mérnöki karán folytatta. Mivel az egyetemet katonai szolgálat, szűkös anyagi viszonyai és az ebből fakadó kényszerű munkavállalás miatt többször is meg kellett szakítania, mérnöki oklevelet csak 1948-ban kapott. 1937 nyarán Békésszentandráson a duzzasztómű építésénél volt figuráns, majd anyagkiadó, később műszaki rajzoló. 1940 tavaszán a Cegléd-Hatvani műút tóalmási szakaszát építette, mint beosztott technikus, majd az Aspica-GyertyánligetRahói műút építésénél, később pedig a Köröszugi Armentesítő Társulatnál volt gyakornok. 1940. december 2-án tényleges katonai szolgálatra hívták be, 1942 januárjában pedig a Honvéd Térképészeti Intézethez vezényelték át. 1944 márciusától szeptemberig ismét a MAORT-nál dolgozik, míg végre 1944 szeptemberében letette az első mérnöki szigorlatot. Ekkor a Műegyetem kitelepítésekor katonai behívóval előbb Boroszlóba (ma Wroclaw), majd Haliéba vitték, s innen tért haza 1945. augusztus 20-án Nagykanizsára. 1946 augusztusáig Nagykanizsán dolgo9 Szerzők külön is tisztelettel adóznak emlékének, mert ezen munka Berettyó folyóval kapcsolatos XIX. és XX. században történt vízügyi eseményeihez - ár- és belvizeihez, - valamint az elvégzett fejlesztésekhez Ráth Elemér feljegyzései, és visszaemlékezései nagy segítséget jelentettek. 10 Felhasznált irodalom: Ráth Elemér 1970 márciusában készített kéziratos beszámolója a „Magyar Életrajzi Lexikon" részére. 11 Némethy László 1960. december 21-én kelt önéletrajza, és Kvasz Jenő 1998. február 25-én kelt megemlékezése alapján. Mindkettő kéziratban.