Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Vízgazdálkodási társulatok a Hortobágy-Berettyó medencéjében
Az utóbbi évek belvizei azonban ráirányították a figyelmet a vízgazdálkodás fontosságára. Elrendelték az érdekeltségi díjak köztartozásként történő behajtását, 1999 tavaszán pedig a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium védekezési költségelőleget folyósított a Társulatnak. A működési területen a társulati művek kiépítettsége megfelelő, legfeljebb néhány új csatorna kiépítésére lenne szükség, ez azonban nem akadályozza az eredményes belvízvédekezést. Az 1995- évi LVII. törvény alapján állami kezelésből kikerült vízilétesítmények rendezetlensége (kezelője) miatt a kiépítettség nem megfelelő. Az állami kezelésű művek karbantartottsága az utóbbi időben a közerő igénybevétele következtében ugyan sokat javult, de még mindig nem kielégítő. A Társulat kezelésében levő 295,8 km csatorna rekonstrukciójához legalább 60 millió forintra lenne szükség, az éves fenntartási költségekre pedig legalább 15 millió forint. Ezen felül a társadalom szemléletének változása a vízkárelhárítási munkák fontossága érdekében. 17 Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat A Társulat 1966. november 18-án alakult Püspökladányban. Az alakuló taggyűlés időpontja 1966. november 30. volt. 18 A Társulat működésének célja az alapszabály 2.2 pontja szerint: tagjai igényeinek figyelembe vételével az érdekeltségi területén jelentkező helyi közcélú vízrendezési, vízkár-elhárítási, vízpótlási, talajvédelmi feladatok ellátása, közfeladata a 2.3 pont szerint: érdekeltségi területén a helyi vízrendezési és vízkár-elhárítási feladatok ellátása, tevékenysége a 2.4 pont szerint a közfeladatok ellátása mellett kiterjed: vízi létesítmények tervezésére, megvalósítására, a kezelésében levő vizek és vízi létesítmények működtetésére, fenntartására, hasznosítására, működését elősegítő egyéb gazdasági tevékenység ellátására. A Társulat működési területe az alapszabály 3.1 pontja szerint: az a terület amelyről a vizek természetes úton a társulat kezelésében vagy tulajdonában levő vízfolyásokba, tavakba, vízi létesítményekbe jutnak, illetve elvezethetők és amely területek felszín alatti vagy felszíni vizeire a társulati közcélú munkák, megépített vízi létesítmények hatást gyakorolnak. Az érdekeltségi terület határai a 3.3 pont szerint: északon Balmazújváros közigazgatási területe, majd a Tiszafüred-Debreceni közlekedési út, keleten Nagyhegyes - Hajdúszoboszló, - Ebes, - Hajdúszovát, majd Földes - Bihartorda - Nagyrábé községek közigazgatási területe, délen az Ó-Berettyó, Alsó O-Berettyó, - Bucsa, - Ecsegfalva községek közigazgatási területe, mely megegyezik a TIVIZIG működési területének határával, nyugaton a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, majd a TIVIZIG működési területének határa és bezárul az Egyek-Hortobágy közlekedési úttal. Az érdekeltségi terület nagysága jelenleg 1996-ban 141 574 ha. Az érdekeltségi hozzájárulás évente ha-ként 5,20 forintban lett megállapítva, melyet 1968-ban közös megegyezéssel 7,00 forintra emeltek, majd 17,50 forint/év/ha-ban állapítottak meg, 1983-tól pedig 22,50 forintra emeltek. Balogh József társulati ügyvezető igazgató 1999. augusztus 16-án készült beszámolója alapján. Működési engedélyének száma VK 68/9/66.
