Dunka Sándor - Papp Ferenc: A Berettyó vízgazdálkodásának és jeges árvizének története (Vízügyi Történeti Füzetek 17. Budapest, 2008)
Árvízmentesítés és belvízrendezés az egységes vízügyi szervezet létrehozása után
bizottság tagjait. Gyanúnk különösen akkor kezdett fokozódni, mikor az egyik áteresz korlátján egy szürke gémet láttunk, s egy jó óra múlva ugyanolyan átereszhez vitt Vili barátunk (a műszaki ellenőr), amelyiken ugyancsak egy szürke gém üldögélt. „Te Vili, ennél a mütágyndl már jártunk" - mondtuk kollégánknak. - „Ne komolytalankodjatok, csak nem gondoljátok, hogy eltévedtem ezek közt a megveszekedett csatornák között"— felelte Vili. -„De Vili, egy jó órával ezelőtt az egyik áteresz korlátján ugyanígy ült egy szürke gém!''-Vili azonban nem jött zavarba, s felháborodva azt mondta: - „ A fene egye meg, hát nem átrepült! "'Ezt az esetet csak azért említettük, hogy a Berettyó és Sebes-Körös között a vízfolyások sokaságában még a területet jól ismerő szakemberek is nehezen tudtak eligazodni. Mindenképpen szükségesnek tartjuk viszont megemlíteni, hogy a Kutas főcsatornán 1965-ben végrehajtott rendezésnek nagy jelentősége volt az 1966. évi februári jeges árvíz kivédésében. A kiépült - de még nem rendezett - Kutas jobb parti töltés ugyanis megfogta a kiömlött vizet, s megmentette az elöntéstől a Debrecen-Szeghalom közötti főutat, a Halaspusztát és a Vésztő-Szeghalom vasútvonalat. Egyúttal kijelölte a Szeghalmi vésztározó keleti határát. A terület további rendezése 1981-1987 között a területen levő mezőgazdasági üzemek által megindított meliorációhoz kapcsolódott, s a Kutas belvízrendszer fejlesztés II. üteme nevet kapta. Ekkor több főcsatornát — elsősorban a Kisköröst — bővítették, s a már megépült szivattyútelepeket is korszerűsítették, ezenkívül új csatornák és szivattyútelepek is épültek. A rendszerben végrehajtott beavatkozásokat a következő táblázaton a szivattyútelepek fejlesztésén kívánjuk bemutatni: Szivattyútelepek a Berettyó és a Sebes-Körös között A Berettyó bal partján Helye Jelenlegi üzemmód Teljesítmény m 3 /s Épült Eredetileg épült Eredeti teljesítmény m 3 /s Eredeti üzemmód Megjegyzés Telekcsikóstói (Hencida) elektromos 0,9 1987 Kiskőrösi (Váncsod) elektromos 7,2 1988 Felmentői (Nagyrábé) elektromos 2,7 1978 1941 1 dízel Halasi (Szeghalom) elektromos 1,4 1975 1927 1,5 dízel Szeghalmi elektromos 13,2 1978 1966 12 dízel Papzugi (Szeghalom) elektromos 1,4 1979 1928 0,25 dízel
