Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
kormány anyagi támogatását megnyerjem. Nem érdekelt engem a titulus, nem kell nekem bécsi napsugár! Úgy hiszem, egy kissé magam is világítok, mint a Szent János bogár, s ha nem úgy viselkedik a kormány, ahogy mi akarjuk, akkor magam is tüstént odább állok! A gróf záró szavait a jelenlevők nagy lelkesedéssel fogadták, de azt azért meg kell jegyezni, bogy az alapító okiratot Borsod és Bihar vármegyékből jelenlévő fényes küldöttségből senki nem írta alá. A Borsodiak úgy vélték, hogy addig a Tisza- szabályozás őket nem érdekli, amíg a folyó jobboldali mellékfolyóinak rendezése nem része az általános tervnek. A Bihariak pedig a Berettyó- és a Körösszabályozást sürgették. A jelenlévők ennek ellenére a jól végzett munka örömével ültek asztalhoz, majd a kitűnő ebéd elfogyasztása után megalakították az egyik első tiszai ármentesítő érdekeltséget: a „Tisza-Dobi társulat”-ot. Tisza völgyi Társulat megalakulása A tiszai utazásnak a társulatok szervezésén kívül más előnyei is voltak. Mint az a SZÉCHENYI előadásairól szóló tudósításokból kitűnik - lényegében már készen állott előtte az egész vízszabályozási munka politikai-gazdasági konstrukciójának elvi alapvetése, ugyanakkor a helyi érdekek megismerése számos használható gondolattal csiszolta az ügy kivitelére nézve már meglévő elképzeléseit. Nem véletlen, hogy az „Eszmetöredékek, különösen a Tisza-völgy rendezését illetőleg” című röpiratának kéziratát első tiszai körútja után véglegesíti, hogy az az 1846. ,,... a dolog sikerére az szükséges,hogy az egész Tisza völgye, minden legkisebb bitangféle rézs nélkül, mellyen aztán minden bizonnyal beütne a farkas, egy compact társulati szerkezetben áll- • » jón... (Gróf SZÉCHENYI István, 1846) januári pesti nagygyűlésre nyomtatásban megjelenhessen. A Tisza-völgy szabályozása érdekében tervezett munkálatok végrehajtására a legcélravezetőbb szervezeti formának az egyéni és közösségi érdekek egybehangolásán alapuló társulatot találta Széchenyi. Az előzmények ismeretében talán nem meglepő, hogy a tiszai társulatok szerveződésének híreit az ellenzéki sajtó tartózkodással fogadta, mivel a társulati gondolat kezdetben a konzervatív körökben volt népszerű. 72
