Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
nyegető vizeket, vagy az egész Tisza völgyét egy kertté változtatjuk át! Megmondom, én a helyenkénti szabályozásnak nem vagyok barátja. Mert foltra folt nem egyéb, mint koldusöltöny, melyet ha ember visel, nem nagy szerencse; ha pedig nemzet - az szégyen. Én előttem a Tisza szabályozása országos ügy. Már csak azért is, hogy a magyar vér, - mely leginkább a Tisza völgyében üté fel sátorát, - s magyar elem,- melynek alkotmányos szabadságszere- tete változatlan, - anyagilag gyarapod- hassék. Biró WENCKHEIM József, Arad vármegye főispánja, a Békés megyei vizek szabályozásának kezdeményezője Vízszabályozást is csak úgy lehet végrehajtani, ha az anyagi tekintetben hasznos. Annak ellenére, hogy meg vagyok győződve arról, miként a Tisza szabályozásából fakadó haszon a vízszabályozás költségeit sokszorosan felül fogja haladni, annak kivitele mégis olyan nehézségekkel jár, hogy azokat csak egy akarattal, állhatatossággal és férfias kitartással lehet végrehajtani. A munkálatoknál három lő szempontra kell figyelni: Az első és legfontosabb, egy kimerítő és egymással minden részletében tökéletesen összehangzó mérnöki ten’ az egész szabályozásról. A második szempont a terv pontos végrehajtása úgy, hogy a föten’ezö, ameny- nyire csak lehet, fővégrehajtó is le- gyen. Harmadszor pedig a pénz, a kész kasz- sza, amely minden vállalatnál lő dolog. Méghozzá igen sok pénz, ha a tervet gyökeresen végre kívánjuk hajtani! Ezen kívül becsületes, lelkiismeretes munka és értelmi tehetség a megvalósítás során és mindig éber felvigyázat a végbevitt munkák jókarban tartására! Mindenek előtt, azonban - mint legfontosabb kellék, - mindvégig egyetértés! A pénz előteremtésére én négy forrást látok: Az első forrás a kormány érdeke. A Tisza könnyebb hajózhatása révén tetemesen csökken a só szállítási bére, miáltal haszon támad, s a munka terhéhez a statusnak is arányosan hozzá kell járulnia. A második forrás a parti birtokosok és lakosok hozzájárulása. Nyilvánvaló, hogy azok, akik a végbeviendő szabályozás gyümölcseit közvetlen élvezni fogják, kötelesek a költségek egy részét viselni. A harmadik forrás az ország maga. Szintúgy illeti a Tisza dolga a törvény- hozást, hogy nagyobbszerű pénzalappal és sok célszerű törvénnyel támogassa a Tisza-völgyét, Magyarország legkifejthe- tőbb részének felvirágoztatására. Negyedszer tudnunk kell azt, hogy a szabályozás megvalósításával még nincs minden bevégezve, a megépített gátakat 68
