Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
III. Az átfogó vízimunkák előkészületei
kök most már közvetlen megbízásokkal utaztak a területre, így például Nagy István 1845 júliusában az árvízi hozam megállapításához Vencsellőtől Szegedig vízsebességet mért. (E méréseknek a VASÁRHELYI-féle terv vitájában később központi szerep jutott, de ne siessünk előre a történetben!). Nagy István mérnöktársának, KAMÖCZY Gábornak pedig a Hortobágyon a HOLECZ András által készített térképekbe kellett berajzolnia az árhatár vonalát, amely térképeket azután gyorskocsi vitt fel Budára. Amint arról később majd szó lesz, ezidőtájt nevezték ki SzÉCHENYIt a Helytartótanácson belül felállított Közlekedési Bizottmány elnökévé. Visszaérkezve 1845. évi tiszai szem- leútjáról, október 21-én számolt be a Helytartótanács előtt útja eredményéről és a szabályozási munkák előkészítéséről. Tájékoztatóján már azokat a térképeket használta, melyeket ugyanebben a hónapban LÁNYlék készítettek el számára. A Tisza általános rendezési tervének befejezési határidejét 1846 januárjára tűzték ki. A mappációs munkával ekkorra el is készültek, hiszen VÁSÁRHELYI már ennek figyelembevételével készítette el 1845. június 8-ra „Elölelés javaslat”át, majd 1846. március 25-re a „Tisza folyó általános szabályozását ”-t. Egy 1яр я szintezési jegyzőkönyvből. A tornyospálcai templom ajtajának küszöb kövét is szintezési fixpontként használták a mérnökök VÁSÁRHELYI halála után öt nappal, 1846. április 13-án leltárt vettek fel, ebből tudjuk, hogy ekkor már kész volt (7 lapon) az építendő töltésvonalak 1:28 000 méretarányú szelvénye; s a kőre metszendő 1:216 000 méretarányú átnézeti térkép az egész Tiszáról a dunai torkolattól Tiszaúj lakig. A Tisza-mérési Iroda 1848 kora nyarán a Helytartótanáccsal, valamint a Vízi és Építészeti Főigazgatósággal együtt megszűnt. Ez utóbbi feladatait a SZÉCHENYI István vezette közmunka- és közlekedési minisztérium vette át. Amint láttuk, HUSZÁR Mátyásnak, LÁNYI Sámuelnek és a felmérési munkákban később irányítóként is részt vett VÁSÁRHELYI Pálnak, s annak a több mint félszáz fiatal magyar mérnöknek áldozatos munkája tette lehetővé, hogy 1846- ban a Tisza szabályozási munkái meginduljanak. A nehéz helyzetekben, a mocsarak, lápok világában, ma már elképzelhetetlen körülmények között is helyt álló mérnökök munkája csak tiszteletet válthat ki belőlünk. 59 VÁSÁRHELYI Pál szintezés közben. DONGÓ György rekonstrukciós festménye
