Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
II. Az egységes szabályozás gondolatának születése
tanulmányainak középpontjába a hazai hitelviszonyok vizsgálatát helyezte. Az 1830-ban megjelent, és nagy vihart kavart „Hitel” című művében világosan meg fogalmazta, hogy tőke nélkül az országot nem lehet a gazdasági fejlődés útján elindítani. Széchenyi e művében írt arról is, hogy a modern nagybirtok nem épülhet a robotmunkára: „Se bot, se vessző nem hozott még egy országot is viruhásra, s csak halvány és rossz illatú virágokat termeszt a kényszerítve dolgozó kéz. ” Éppen ezért javasolta a robot eltörlését, s az áttérést a bérmunkára. Meg kívánta szüntetni a kilencedet is, ami fékezte a termelést, hiszen a jobbágy mennél többet termelt, annál többet volt kénytelen fizetni földesurának. A többlettermelésben tehát csak részben volt érdekelt. Időközben azonban az immár halaszthatatlannak tekintett vízimunkák terén lényeges törvény látott napvilágot. Az uralkodó I. Ferenc által (1807-ben) szentesített XVII. te. megteremtette a vízrendező, ill. vízszabályozó társulatok működésének jogi alapjait. A törvény értelmében, ha egy vízkárokat elhárító A BESZÉDES József által tervezett aradi malomcsatorna egyik részlete napjainkban, a háttérben egy múlt századi malom BESZÉDES József társulati igazgató mérnök, a reformkori vízimunkák egyik kimagasló alakja vízimunkában (tehát vízfolyás rendezésében, vagy mocsár lecsapolásban) a területileg érintett birtokosok többsége a munka saját költségen történő elvégzéséről dönt és erre társulatot szervez, akkor a kisebbségben maradó, s a társulatba belépni nem kívánó birtokosoknak is viselniük kell a rájuk eső költségeket. Igaz, a törvény szerint ez a költségviselési kötelezettség utólagos, s csak abban az esetben fizetendő, ha az elvégzett munkák sikerültek és azokból a társulatba be nem lépő birtokosnak többletjövedelme származik. Szükség esetén a többletjövedelem zár alá helyezéséről és a vízimunka arányos ráfordítási költségeinek kiegyenlítéséről a hatóság gondoskodik. A törvénynek tehát nem annyira a társulatalakítás engedélyezése volt a fő érdeme, hanem az, hogy a vízimunkák anyagi alapjának biztosítása érdekében hatósági 43
