Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
VII. Értékelés mai szemmel
Meg a mérnököket is meglepte, bogy már az 1867. évi árhullám jelentősen növelte az addigi csúcs-vízállásokat, az árvízszint 1876-ban, 1878-ban, majd 1879-ben (a szegedi katasztrófa során) tovább emelkedett. Folytatta a sort az 1881. évi árvíz és különösen az 1888. évi, majd az 1895. évi, később már csak 1919-ben, 1932-ben és 1970-ben volt rendkívüli méretű árvíz. Időben ez utóbbi árvíz áll hozzánk a legközelebb. Egykori kárvallottjai és résztvevői közül sokan emlékeznek még az eseményekre. Nem tehetjük meg, hogy néhány szót ne ejtsünk róla, annál is inkább, mert az akkor szerzett műszaki tapasztalatok sok tekintetben egyedülállóak voltak a hazai árvédekezés történetében. t Mesterséges töltés átszakítás a Berettyó mentén az 1970-cs ár/íz iddyén 1970. május - júniusában a Szamos, a Körösök és a Maros vízrendszerében, de magának a Tiszának is hosszabb szakaszain minden korábbit meghaladó katasztrofális árvíz vonult le. A legnagyobb pusztulás a folyók romániai szakaszán következett be. Az ottani halálos áldozatok száma meghaladta a negyvenet. A Szamos országhatáron túli töltésszakadása következtében a kitört víz szinte akadálytalanul ömlött a Felső-Tisza vidékére. Fokozták a bajt a tunyogmatolcsi es a nábrádi töltések szakadásai. Akkor ezen a vidéken 500 km2-t borított el az árvíz és úszott 44 község és Fehérgyarmat városa. A bajbajutottak kimentésére irányuló akció 30 000 embert érintett. A Tisza fővédvonalai mentén azonban sikeres védekezés folyt. Az összesen 2800 km hosszú töltésvonalon csúcsidőben több mint 40 000 ember védekezett. A Maros árvize Makót fenyegette, s a vész idején elrendelték a város és az azt környező báron település kiürítését. 19 000 embert kellett ekkor biztonságos helyre szállítani. Az árvíz műszaki szempontból is hozott új megoldásokat. Ezek közül ki kell emelni a Berettyó folyó mentén végrehajtott mesterséges töltés-szakítást. Ennek során az elháríthatatlannak ígérkező töltésmeghágás, gátszakadás megelőzésére az árvédelmi töltést a folyónak azon az oldalán és helyén vágták át, ahol a keletkező kárt a legkisebbnek ítélték. Azóta a vész-, vagy kevésbé ijesztő szóval a szük163 A Szamos árvize. Komlódtótfalu, 1970. május 15.
