Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)

VII. Értékelés mai szemmel

lerakódást akadályozta és általában kedvezőbb viszonyokat teremtett, a jéglevonulást pedig érezhetően javította.

Az az időnként mérnököktől is hallható állítás már téves, hogy az átvágások az árhullámok tetőzésének lehaladási sebességét is megnövelték. A Tiszában a víz középsebessége még az árvizek idején sem haladja meg a másodpercenkénti 1 métert. Ha a mellékfolyók vagy a Duna visszaduzzasztása nem szól közbe, az árhullám tetőzése másodpercenként csupán 40 centiméter sebességgel halad lefelé, vagyis azt nem a víz áramlása viszi tovább. Ha a Körös, Maros vagy a Duna visszaduzzasztása is meghatározóan érvényesül, a tetőzés sebességének iránya megfordul. Ilyenkor például Szegeden a tetőzés bekövetkezési időpontja megelőzheti a szolnokit, noha tudjuk, hogy Szolnok jóval Szeged fölött van és a víz nem felfelé folyik. (A folyók vízszintjének és vízhozamának alakulása sok tényezőtől függ, nem csak az időjárás, hanem a torkolatnál levő másik folyó és a mellékfolyók vízállásai is meghatározhatják ezt. így valóban megeshet, hogy egy vízfolyáson „váratlan” változások is jelentkeznek.). A víz Szolnok alatti - nem túl szerencsésen „megtorlódásnak” nevezett - viselkedése tehát hidrológiai hatások eredője, nem pedig rossz mederadottság.

VÁSÁRHELYI Pál közeli töltésezést és sok átvágást, az ő terveit felülbíráló Pietro PALEOCAPA távoli töltésezést és igen kevés, bár nagy hosszúságú átvágást javasolt. Végül VÁSÁRHELYI 102 átvágása vált véglegessé, és az általa adott számozás még ma is él. (A legtöbben 101 átvágásról tudnak, de az eredeti számozás a 32. átvágás után 32/a-val folytatódik). A 102-ből a

mai napig 94 épült meg: 92 az eredeti helyén, 2 pedig módosítással.

A Körös-Bcrcttyó völgy vizeinek szabályozása

Téves az az értékelés, hogy a két terv- változatot „összeegyeztették”, mert a 15 átvágást - legyen az bármily hosszú is - nem lehet a 102-vel összeegyeztetni. A 102-t bárki megszámolhatja a térképen. Más kérdés, hogy VÁSÁRHELYI egybe számozta a kettős átvágásokat, bár eredeti táblázatában külön sorban tüntette fel ezeket. Volt, aki később hivatalosan is külön átvágásnak tekintette a kettős átvágásokat, és így lett (íróasztalnál) 107, 108, sőt, 112 az átvágások száma. Ez azonban nem eltérés az eredeti tervektől, nem is túlteljesítés, csupán egyes hivatalnokoknak később zavart okozó fontoskodása, amely a XX. század értékelőinek jóformán mindegyikét megtévesztette.

Az a későbbi kívánság is kivihetetlen lett volna, hogy a szűk töltésezést VÁSÁRHELYI elvei alapján építsék ki, de az átvágások PALEOCAPA javaslatának megfelelően készüljenek el. Szűkén csak úgy lehet töltésezni, ha a szélesen kanyargó folyót az átvágás kényszeríti a szűk tölté161