Dunka Sándor – Fejér László – Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története (MKVM, Budapest, 1996)
IV. A "Tisza-regulázási" tervekről
tőle várta elképzeléseinek igazolását. Egy LÁM-párti hazafi például a hon nevében felszólította a mappáció mérnökeit - utalva a Tisza tokaji árvízi hozamának vitatott értékére - nyilatkozzanak: hol, mikor és miként történtek az ominózus vízhozammérések! Egyszersmind kifejezte reményét, hogy PALEOCAPA VÁSÁRHELYI tervét megvizsgálva igazságos ítéletet hoz. Kubikosok VÁSÁRHELYI tiszadobi emlékművéről Amikor azonban az olasz mérnök először csak szűkebb körben ismertette, majd az 1846 legvégén magyar nyelven nyomtatásban is megjelentette véleményét - elszabadult a pokol. PALEOCAPA munkájában lesújtó módon nyilatkozott a fentebb említett mérnökök javaslatairól: „olyan ábrándos tervek, melyek más mérnököktől közkeringésbe hozattak, s mellyck ahelyett, hogy a folyók mentet igazítanák, annak megrontására dolgozván, a legfontosabb követelményekre semmi tekintettel nem lévén, csak a vélemények másfelé vonására és megosztására szolgálnak, ezek mind a tudomány elveivel, mind a tanácsival ellenkeznek. ” SZÉCHENYI, KECZKÉS Károly, valamint KOVÁCS Lajos egyetértettek PALEOCAPA szakvéleményével, de a KossUTH-párti iparegyesületi Hetilap hasábjain megindult a PÁLEOCÁPA-KECZKÉS-féle elképzelés elleni roham. A szabályozási tervek felett kialakult szakmai vitába a mérnökök mellett, ahogy az már azóta is lenni szokott, orvosok, ügyvédek, és nagytekintélyű nemesurak is beleavatkoztak. Nem véletlen Széchenyi megállapítása: „vízszabályozásban alig van magyar táblabíró, ki magát competensnek nem hinné”. Itt csak ízelítőül néhány vélemény, amelyek a vita tartalmára, a vitázó felek egymás iránti türelmére, vagy éppen türelmetlenségére jellemzőek. Egy bizonyos „Tiszaháti” álnevű szerző a szabályozás műszaki alapjaival kapcsolatban kétségeit hangoztatja mivel „ezen fontos ügy még nincs tisztában mi onnan is kitetszik, hogy a Vásárhelyi-féle terv, mely mint egyedül czélszerű, még a debreceni gyűlés alkalmával (1846. augusztus 4.) elfogadtatott, már néhány nap múlva Paleocapa űr Az lS65-bcn emelt SZÉCHENYI obeliszk az. első kapavágás helyen, Tiszadobon 99
